tóth gabi
Hosszú Katinka a magyar sport égetõ problémáiról beszél. Megteheti, hisz eredményei miatt felfigyelnek rá. És érdemes is rá figyelni, mert nem csak az úszásban vannak hasonló gondok.
Hosszú Katinka támad, és őt is sokan támadják. Miért az olimpia évében kezdte ki az úszószövetséget? Miért most kellett bombát robbantania egy nyugodtnak és sikeresnek tűnő sportágban?
A válasz egyszerű: azért, mert megteheti, és úgy érezte, meg kell tennie. Sportága legjobbjaként odafigyelnek rá, súlya van annak, amit mond. És ha egy többszörös világ- és Európa-bajnok azt mondja, hogy baj van, akkor nagyon is komolyan kell venni minden szavát.
Nyugodtan megtehetné, hogy felmarkolja a szövetség 12 millióját, büszkén reklámozza a világbajnokságot, de ő most végre ki akarta nyitni a száját. S elmondta, hogy az
ő és társai sikereiből élnek a vezetők, akik semmit nem tesznek a sportág hazai fejlesztéséért.
Ne gondolja senki, hogy csak az úszásban van probléma!
Szinte minden sportágban hiányosak a feltételek.
A vezetők úgy gondolják, ha beesik egy-két olimpiai érem, akkor a kutyát nem fogja érdekelni, hogy például van-e fűtés a tornateremben, vagy éppen ki tudják-e mosni a szereléseket. Létező jelenség, mégis mindenki hallgat róla, hogy a klubok általában a pénzes szülők gyerekeit karolják fel, belőlük lehetnek a jövő nagy bajnokai, nem feltétlenül a tehetségekből.
Persze, támogatók mindenhol kellenek. Az egyetlen baj, hogy ezeknek a sportágnak nincs "Hosszú Katinkájuk", aki kiállhatna, és hitelesen beszélne az állapotokról.
S ami még fontos: Hosszú 2008-ban itthonról középszerű úszóként ment tanulni Amerikába. Ahol megtapasztalta, máshogy is lehet ezt csinálni. Hazajött, és megpróbálja férjével, egyben edzőjével, Shane Tusuppal a tengerentúli viszonyokat meghonosítani.
Éppen ezt tette Dárdai Pál is, aki Berlinből tett rengeteget azért, hogy fociválogatottunk kijusson az Európa-bajnokságra.
Külföldi szemlélet, mentalitás: szomorú kimondani, de lehet, hogy az itthoni langyos vízben csak ez segíthet.