Bármelyik férfit megkaphatta a luxusprosti olimpikon

Suzy Favor Ha­mil­ton si­ke­res olimpikonból lett öröm­lány. Az ame­ri­kai hölgy titkos életet élt Las Vegasban, miközben férje és gyermekei Wisconsinban semmit sem sejtettek.Ha nem leplezik le, a háromszoros amerikai olimpikon még ma is prostituáltként dolgozna Las Vegasban. Suzy Favor Hamiltont azonban felismerték egy amerikai szexpartner-közvetítő oldalon. Ezután kezdte el igazán komolyan venni betegségét, a mániás depressziót.

Az egykori kiváló sportoló mentális problémákkal küzdött, és az igazi gyógymódot csak azt követően találta meg, miután kirobbant a botrány. Addig folyamatosan a bipoláris zavar okozta szélsőséges hangulatváltozások rabja volt.

Pirulákat szedett, amelyektől szexmániás lett.

Most min­den­ről rész­le­te­sen be­szá­mol az élet­rajzi írásában.

A %RIPOST% az egykori futónő szemszögéből részleteket közöl a Fast Girl című könyvből, amelyet az Egyesült Államokban A szürke ötven árnyalatához hasonlítanak.

Az első vendég

Még mindig a hatása alatt voltam. Pár perce léptem ki Las Vegas egyik varázslatos luxuslakosztályából, ahol új életem első vendége fogadott.

Nem akartam hazamenni, túlságosan felpörgetett, lázba hozott a találkozás. Győztesnek éreztem magam, minden az enyém volt, folytatni akartam a játékot.

Egy idősebb úriember utánam fordult, ahogy a tűsarkam kopogott a fényesre csiszolt márványon. Soha nem voltam ennyire magabiztos.

Kit érdekel az olimpia?

Ez sokkal jobb volt, mint bármelyik atlétikai győzelmem, lepipálta az olimpiát. Bárcsak a csapattársaim is éreznék, bárcsak ők is átélnék! Mi a francért futnak, mi értelme van? Nem pazaroltam volna az időmet az atlétikára, ha tudtam volna, hogy ez ekkora élvezettel jár.

A régi életem Wisconsinban várt rám, de egyre kevesebb időt töltöttem otthon. Most Kelly voltam, Las Vegas egyik legkeresettebb éjszakai pillangója. Miközben Suzynak, a sportolónak, az anyának és a feleségnek nyoma veszett bennem.

Este ő volt a főnök

Folyamatosan az első vendégemen, ezen a piszkosul jóképű fickón járt az agyam. Félhomályban fogadott, csak a város fényei világították meg a szobát. Beléptem, és azonnal megcsókoltam, az ajkán tartottam a szám, miközben a fal felé toltam.

Azt akartam, hogy úgy érezze, én vagyok a szeretője, aki egész nap őt kívánta, és erre a pillanatra várt. Kicsit meglepődött, ahogy lerohantam, de a mosolya azt sugallta, élvezte a helyzetet.

A fürdőszobában ledobtam a ruhám, fekete csipkefehérneműben, és lakk csizmában léptem elé. Kővé dermedt, amikor meglátott.

"Szent szar" - nyögte, amit bóknak vettem. Sokkolta őt a testem, lenyűgözve figyelt. Arra kért, hogy sétáljak egy kicsit. Az alakomról érdeklődött, a kedvenc füllentésemmel feleltem, tornász voltam a gimiben, ennek köszönhetem a formám.

Önbizalmat és erőt nyertem abból, ahogy aléltan bámult. Az ágy felé mutattam, tudomásul vette, hogy ma este én vagyok a főnök, és meztelenül a hátára feküdt.

Kimért arccal néztem őt, majd hirtelen, lovaglópózban felpattantam rá, megragadtam a karjait és olyan erővel a feje fölé toltam, hogy esélye sem volt ellenállni.

"Hagyd ott - mondtam neki álnok mosollyal. - Ne mozdulj, amíg nem szólok!"

Élvezte, egyre jobban felizgult attól, hogy teljesen átadta az irányítást. Ez kontrasztban volt a napi életével, hiszen egy nagy cég vezéreként dolgozott.

"Hihetetlen vagy - mondta. - Soha nem láttam még ilyen szép testet."

Pénz a táskában

12 százdolláros bankjegyet kaptam két olyan óráért, amit jobban élveztem, mint eddig bármit. A bankók titkos motorként lapultak a táskámban, és a következő kuncsaft felé hajtottak.

Õk a kéjhölgyet látták bennem, én pedig a pénzüket. Imádtam, hogy ekkora hatalmuk van, azt pedig különösen, hogy ezek a sikeres férfiak engem kívánnak, csak rám vágynak.

A kedvencüknek neveztek, és mindig engem kértek, ha Las Vegasban jártak.

(Folytatjuk!)