tóth gabi
Edzõként bejárta fél Európát a röpis lányok belga sikerkapitánya. Közben nem csak a nyelvtudása gyarapodott. Bemutatjuk Jan De Brandtot.
28 szűk esztendőt követően szerepel Európa-bajnokságon a magyar női röplabda-válogatott. Mi több, ott is bravúrosan teljesítenek Sándor Renátáék. Csapatunk utolsó csoportmeccsén 3:1-re verte Azerbajdzsánt, így készülhet a legutóbbi ezüstérmes németek elleni, szerdai nyolcaddöntőre.
Ez óriási siker Magyarországnak, nagyon büszke vagyok rá, hogy én is a részese lehetek
- mondta a szövetségi kapitány, Jan De Brandt.
De kicsoda ez a szakember, aki látszólag egymaga támasztotta fel a magyar női röplabdát?
Az 56 éves, mosolygós belga edző nős, a fia és a lánya is röplabdázik. Már-már nyelvzseni: angolul, németül, franciául, hollandul és spanyolul folyékonyan beszél, de törökül sem lehetne eladni.
No, azért természetesen a röpihez is konyít, igazi szaktekintély! Játékosként 350-szeres belga válogatott volt. Edzőként eleinte férficsapatokat dirigált, majd 2001-ben pártolt át a lányokhoz. Volt szövetségi kapitány hazájában (Eb-7. helyezés), klubedzőként dolgozott Spanyolországban, Azerbajdzsánban, Törökországban és Svájcban is.
A török Fenerbahcét bajnoki címekig, nemzetközi szinten CEV-kupa bronzéremig és Bajnokok Ligája-ezüstig vezette. Egy ideig a magyar szövetségi kapitányi posztjával párhuzamosan a német bajnoki ezüstérmes és kupagyőztes Rote Raben Vilsbiburg (akkor a magyar válogatott erőssége, Dobi Edina) edzőjeként is dolgozott.
Az utánpótlás és a felnőtt játékosok képzésében is kiváló. Németországi kinevezésekor meg is jegyezte róla új főnöke:
Európa-szerte sincs sok olyan edző, aki ezt a két összetevőt ilyen jól egyesíti, egy személyben.
De Brandt pozitív értelemben igazi őrültje a röplabdának. Mindenütt energiával telve, nagy tervekkel, óriási lelkesedéssel vetette bele magát a munkába:
Ez a kis röplabda az én nagy szenvedélyem. Mindent tudni akarok róla
- mondta De Brandt.
Tavaly márciusban vágott bele a munkába Magyarországon. Most a morbid bonyodalmat okozó családi drámája ellenére is kitart a csapata mellett. Nyilván neki az átlagosnál is többet jelent, hogy a belga-holland közös rendezésű Eb-n újra a hazájában bizonyíthat.
A világszerte az egyik legnépszerűbb, százmilliók által űzött sportág idehaza alig vonzza a nézőket. Most azonban óriási lökést adhatnak a De Brandt irányításával elért sikerek. A kapitány nem csak a pályán, de sportdiplomáciai szempontból is visszahelyezte a térképre a magyar röplabdát. Vissza, hiszen korábban a nők Eb-érmeket, olimpiai 4. helyeket értek el.
Azóta azonban már-már meghalt nálunk a röplabda. A klubok mellett a szövetség is kis híján megszűnt, több tízmilliós adósságot görget maga előtt.
A most ünnepelt női válogatott tagjai a 2012-es Eb-selejtezőkön még "A röplabda élt, él ...és élni akar!" feliratú, fekete pólóban hívták föl a figyelmet a sportág élethalálharcára. Innen jutottunk el a mostani sikerekig.
A röpi csak utólag került be a társasági adókból (TAO) részesülő sportágak közé. Akkor a teljes megszűnés fenyegette a sportágat, de most már áramlanak a milliárdok a létesítményfejlesztésre és az utánpótlásképzésre.
A kapitány hazájában, a Gent csapatánál kapott vezetőedzői állást, de párhuzamosan a magyar válogatott kispadján is szívesen maradna. Az Eb után, október elején lejár De Brandt szerződése, ám Kovács Ferenc, a Magyar Röplabda Szövetség nemrég megválasztott elnöke (Nyíregyháza fideszes polgármestere) szerint örömmel vállalná a folytatást:
Egy ilyen siker után remélem, nem lesz nehéz ezt a kérdést megoldanunk.
A válogatott fejlődését látva hozzátehetjük: mi is ezt reméljük.