kulcsár edina
Erik február 25-én, szombaton tűnt el, édesanyja azóta vigasztalhatatlan, hiszen nem tudja, hogy fia hazatér-e valaha. A középiskolás srácot a rendőrség is keresi.
Szomorú hírek érkeztek lapunkhoz Kiskunhalasról. Egy fiatalkorú fiú, Lakatos Erik eltűnése érthető módon súlyosan megrázta az édesanyját, Szerencsés Szilviát. A megtört nő a Ripostnak mesélt gyermeke drámájának részleteiről és megkérte munkatársunkat, hogy mindenképpen juttassunk el egy üzenetet az eltűnt Erikhez a felületünkön keresztül.
Szilviától megtudtuk, hogy fia szombat (február 25-én) délután ment el otthonról, hogy találkozzon egy ismerősével, azóta azonban egy rövid telefonbeszélgetést leszámítva semmilyen információja sincsen gyermeke hollétéről.
Szombat délután volt, én úgy voltam vele, hogy hétvége van, hagyj menjen bulizni, csak majd időben jöjjön haza. Azt mondta: "Jó anya hangosítsd fel a telefonodat, majd jövök". Azóta nem tudok róla mást, csak hogy hétfőn jött egy SMS tőle, hogy "Jól vagyok". Szerintem ezt nem ő írta, hanem az ismerőse, mert soha nem szokott SMS-eseket írni. Egyből felhívtam és sírva könyörögtem neki, hogy jöjjön haza, vagy mondja meg hol van. Ő meg kérdezte, hogy miért fontos hogy hol van? Mondtam neki, hogy fiatalkorú vagy, iskolába kéne menned. Ezután nem mondott mást, pedig biztos, hogy hallotta, amit mondtam neki
- árulta el lapunknak az édesanya, aki szerint fia be volt lassulva a telefon beszélgetés során, és azóta folyamatosan ki van kapcsolva a telefonja és nem tudja elérni.
Az édesanya szerint bár a fia ismerte a férfit, akivel elindult otthonról, most már nem biztos, hogy önszántából nem ad életjelet magáról a gyermeke.
"Önként ment el vele, de nem tudom miért nem jött még haza. Azóta ki van kapcsolva a telefonja, nem tudom elérni soha. Tudja, hogy körözik és mindenhol keresik, de lehet, hogy valamiért nem jelezhet vagy sakkban tartják, vagy nem tudom" - árulta el félelmeit az édesanya, majd hozzátette, hogy lassan megőröl, ha gyermeke haza nem megy
"Elvágja most a kötelékeket a háta mögött, úgy érzem, mintha most elvesztettem volna a fiamat. Pedig ő mindig, ha rácsörögtem és nem értem el, akkor visszahívott, hogy: Anya jól vagyok, mindjárt otthon vagyok. Hallottam a hangján, hogy el van gondolkozva, maradni akart még, de olyan volt a hangja, mintha be lett volna lassulva, talán be volt bódulva. Nem vesztünk össze egyáltalán az eltűnése előtt, mi nagyon jó kapcsolatot ápolunk egymással. Nekem már az gyanús volt, hogy aki jött érte pali, az nem állt meg a kapunál, hanem messzebb parkolt le.
Erik február 23-án töltötte be a 17. életévét. Anyja szerint soha nem volt még olyan eset, hogy fia szó nélkül eltűnjön napokra.
Lépten nyomon együtt voltunk, amikor beteg lettem, akkor is végig itt állt mellettem. Annyival nyugtatom magam, hogy életben van és nem elrabolták, vagy kidobták Pesten az utcára koldulni.
Az édesanya reméli, hogy a cikkünk eljut a fiához. Szilvia elmondta, hogy nem bír megnyugodni és várja Erik hazatérését.
Nagyon várlak haza! Nincsen semmi baj! Minden rendben lesz itthon, az iskolát is tudod folytatni, ha akarod. Én se és senki más nem fog bántani. Ne tarts tőlem, lehet, hogy mérges vagyok, de sosem bántanálak.
- mondta az édesanya könnyeivel küzdve, aki azt is elárulta, hogy 3 éves kora óta egyedül neveli Eriket, így csak egymásnak vannak a világon.