A Bácsalmás Határrendészeti Kirendeltség járőrei augusztus 14-én 2 óra 10 perckor 14 határsértőt tartóztattak fel Madaras közigazgatási területén. Ellenőrzésük során a csoport tagjai szír állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni. Fotó:police.hu A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el. Nagyon jelentősen megnőtt a migrációs nyomás az EU- és a magyar határon is az idei évben, jól mutatja ezt, hogy míg tavaly az év első hét hónapjában 18 500 illegális határátlépőt fogtak el a magyar határon, addig idén már 57 971-et – minderről Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Szólt arról is, hogy a jövőben tovább erősödhet a migráció a folyamatosan romló afganisztáni helyzet miatt is, valamint a balkáni útvonalon rekedt illegális bevándorlóknak nemcsak a türelme, hanem a pénze is egyre fogytán van, ezért nőtt meg az erőszakos akciók száma is. Természetesen a magyar baloldal továbbra is a migránsok betelepítése mellett áll, miközben több nyugati országban már nem kérnek a bevándorlókból. Csütörtökön megjelent a Frontex értékelése az uniós migrációs helyzetről. Bakondi György elmondta, hogy 2021 első hét hónapjában közel 60 százalékkal nőtt az illegális migráció az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Júniushoz képest mintegy 33 százalékkal több határsértést regisztráltak – tette hozzá. A közép-mediterrán régióban 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel. A nyugat-balkáni útvonalon 64 százalékos növekedés volt látható – mondta a belbiztonsági főtanácsadó. A szubszaharai régióból érkezők száma 130 százalékkal növekedett.
Egyre több az alagút és az elfogott embercsempész
Bakondi közölte, hogy a magyar határon 57 971 határsértőt fogtak el, míg tavaly 18 500-at. 548 embercsempészt fogtak idén, míg tavaly csak 250-et. Az alagútépítéseket tekintve összesen 98 alagutat találtak, ebből 66 teljesen kész volt – tette hozzá. Idén eddig 17 alagutat fedtek fel. száma idén jelentősen megugrott, folyamatosan növekszik azok száma, akik embercsempészek segítségével, vagy nagy csoportban próbálnak bejutni. Bakondi elmondta, hogy valamennyi balkáni útvonalon lévő ország nagy figyelemmel kíséri az afganisztáni helyzetet. Mind Törökország, mind Görögország falat épít tette hozzá.
Ez komoly biztatás lenne
Mi nem függesztünk fel, és nem is folytatunk kitoloncolást, mivel az ország területén nincsenek afgán migránsok – mondta az Origo kérdésére Bakondi György. Ha a visszatoloncolás megállna az uniós országokban, az biztatást jelentene a migránsok számára, hogy érdemes elindulni – tette hozzá. Bakondi szólt arról is, hogy a balkáni útvonalon bent ragadt migránsok pénze fogytán van, és így a lehetőségeik is beszűkültek. A csoportos elkövetés és az erőszakos cselekedetek azt jelzik, hogy fogytán van a migránsok türelme is. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a magyar településeket nem fenyegeti a migránsok erőszakos áttörési kísérlete. A katonai és rendőri erők létszáma az adott helyzethez igazodik – tette hozzá. Az elfogott migránsok esetében nem folytatnak a magyar hatóságok egészségügyi szűrést. Olaszországban 20 százalék körül van a koronavírus-fertőzött migránsok aránya – mondta Bakondi. Bakondi szólt arról is, hogy ideológiai és politikai oka van annak, hogy az Unió nem lép fel határozottan a migrációval szemben.
Súlyos a helyzet sok országban
Mint arról korábban beszámoltunk, tíz évvel az „arab tavasznak„ elnevezett eseménysorozat kezdete után elmondható, hogy az Észak-Afrika és Közel-Kelet országaiba történő demokráciaexport teljes kudarcnak bizonyult. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Európa közvetlen szomszédságában fekvő országokon túl is nyugtalan a helyzet. Jelenleg az etióp polgárháború következtében kialakult instabilitás okozhatja az egyik legnagyobb migrációs veszélyforrást Európára nézve, mivel a harcok folyamán több ezren meghaltak, továbbá kétmillióan voltak kénytelenek elhagyni otthonukat. A migrációs nyomás intenzitásának emelkedését az is kellőképp mutatja, hogy a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre több mint 20 ezer bevándorló érkezett, főleg Afrika északi partjairól. A migránsok abban reménykedtek, hogy automatikusan bebocsátást nyerhetnek az Unióba, ha egy közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozó területen igénylik a bebocsátást. Ez azóta sem következett be, ellenben a helyi lakosok nehezen viselik, hogy a bevándorlók nem tartják be a koronavírus-járvány miatt bevezetett előírásokat, így egyre gyakoribbá váltak az összetűzések, aminek fényében túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy a sziget vált az „új Leszbosszá”. A hasonló incidensek egyre gyakoribbá válhatnak, ahogy az afganisztáni helyzet romlik és az országot elhagyók száma nő majd. A migrációs tendencia erősödését az is mutatja, hogy naponta már 500-2000 afgán érkezik meg Törökországba. Emellett a közép-ázsiai országok irányában is fokozódik a migrációs nyomás, Tádzsikisztán vezetése például harmincezer menekült érkezésére számít. A felsorolt országok stabilitását továbbra az is kikezdi, hogy a koronavírus-járvány következményei súlyosbító tényezőként járulnak hozzá a korábban is jelenlévő szociális-gazdasági krízisekhez. A korlátozások, valamint a kereskedelmi láncok megszakadása miatt az egyébként is gyakran a túlélés szélén egyensúlyozó régiókban tovább romlott a gazdasági helyzet, a megélhetési nehézségek pedig fokozzák a migrációs hajlandóságot is.
A magyar baloldal a migránsok mellett áll
, a magyar baloldali pártok 2015-ben azonnal elutasították a déli határzár felállítását, és támogatták a migránsok országba való beáramlását, élen a baloldal vezérével, Gyurcsány Ferenccel, de miután a magyarok erősen ellenezték terveiket, taktikai okokból megpróbálták ezt letagadni. amikor Karácsony Gergely véletlenül elszólta magát, és , hogy a migránsok érdekében fognak dolgozni, de ezt a kampányban eltitkolják, mert tudják, hogy nem népszerű. Miközben a magyar baloldal még mindig képtelen belátni a migrációval járó veszélyforrásokat, az Európai Unióban megfordulni látszik a kezdeti Willkommenskultur lendülete. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter július végén Magyarországot bírálta amiatt, hogy nem őrzi határait megfelelően (!) az illegális határátlépőkkel szemben. Ezen megjegyzés kapcsán érdemes megemlékezni arról, hogy a migrációs válság csúcsán 2015-ben, amikor Ausztria elmarasztalta Magyarországot a határzár kapcsán, majd ugyanúgy járt el, Werner Faymann kancellár úgy fogalmazott, hogy ők nem határkerítést építenek, hanem „kaput, oldalsó szárnyakkal„. Az „üdvözlés kultúráját” meghirdető Angela Merkel kancellár szintén pálfordulást hajtott végre, és úgy fogalmazott, hogy Németország már nem hajlandó több afgánt befogadni, mivel ezzel semmilyen problémát nem oldottak meg. A dán szociáldemokrata (!) kormány szintén felismerte a migrációval együtt járó problémákat, és június elején egy olyan törvényt fogadott el, amelynek segítségével az ország könnyebben lesz képes deportálni a migránsokat, ezzel is világos üzenetet küldve, hogy Dániában nem látják szívesen az illegális bevándorlókat.
Egy illegális bevándorló megölt egy francia papot
Illegálisan érkezett Franciaországba 2012-ben, majd 2016-ban személyesen is találkozott Ferenc pápával az a ruandai migráns, aki tavaly felgyújtotta a nantes-i katedrálist, ezen a héten pedig megölte az őt befogadó papot. Emmanuel Abayisenga a pszichiátriát is megjárta az elmúlt hónapokban, ahol bár „nyugodt és udvarias„, de „instabil” személyként jellemezték, mégis szabadon távozhatott. Az eset megmutatta a francia állam többszörös diszfunkcionális működését, Abayisengát ugyanis már 2019-ben kiutasították, miután kiderült, hogy nem jogosult a menedékre és bűncselekményeket követett el, de mégsem toloncolták ki.

14 illegális migráns próbált beszökni Magyarországra éjszaka