NÍNÓ
A Strasbourg-i bíróságra megy Szebenyi István, hogy a móri mészárlás elkövetõinek leleplezéséért járó nyomravezetõi díjat megszerezze. Õ találta meg ugyanis 2006 októberében azt a hátizsákot, amiben a nyolc ember életét kioltó fegyver lapult.
Szebenyi István szenvedélye, hogy régi hadisírok és más hadi relikviák után kutat fémkeresőjével a Vértesben. 2006 októberében azonban egészen más leletre bukkant, ami alapvetően megváltoztatta az életét. Az erdőben, mélyen a földbe ásva, egy hátizsákot talált, benne egy Skorpió géppisztollyal és annak válltámaszával. A fegyvert azonnal beszolgáltatta a rendőrségnek, akkor még nem sejtve, hogy ezzel hozzájárul az évszázad legvéresebb magyar bankrablási ügyének tisztázásához.
2002. május 9-én két férfi kirabolta a móri bankfiókot, borzalmas vérengzést rendezve. Nyolc embert küldtek a halálba, a rendőrség pedig hajtóvadászatot indított az elkövetők után. 25 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki, melyet K. Attila fel is vett, amikor megvádolta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót a bankrablás elkövetésével. A két férfi már jogerős büntetését töltötte, amikor István rábukkant az erdőben a fegyverre. Arról csakhamar kiderült: ugyanannak a személynek a DNS-e van rajta, akiét a móri bankban rögzítették.
„Miután megjelent a médiában, hogy előkerült a fegyver, amivel a móri mészárlás során lőttek, jelentkezett egy védett tanú, aki segített a rendőrségnek azonosítani a bankrablás igazi elkövetőit, Nagy Lászlót és Weisdorn Róbertet” – fejtegette Szebenyi.
Hiába lett meg a mészárlás elkövetője, István egy fillért sem látott a rekord összegű nyomravezetői díjból, amit tévesen adtak K. Attilának, aki eltűnt a pénzzel. Az ORFK arra hivatkozva nem fizetett neki, hogy a felhívásban az szerepelt: azé lesz a pénz, aki információt tud adni az elkövető személyéről. Õ pedig tárgyi bizonyítékot szolgáltatott. Amikor pert indított a pénzért, ugyanezzel az indokkal utasították el. Most perújítási kérelmet adott be, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken döntött: elutasította, mivel az ítélet óta eltelt öt évben nem merült fel új bizonyíték, így nincs helye újabb eljárásnak.
„Az összeg felére tartok igényt, a másik ugyanis a védett tanúnak jár, aki nélkül nem lehetett volna azonosítani az igazi bankrablókat”
– mondta a %Ripost%-nak Szebenyi. „Nincs más megoldás, Strasbourgba kell mennem. A magyar bíróságok nyelvészkednek és formai okokra hivatkoznak, nem veszik figyelembe a tényleges történéseket. Bízom benne, hogy az Európai Bíróság érdemben megvizsgálja ezt az ügyet.”
Ripost hírek
