Napi 5-9000 forintért nem mennek el napszámosnak a magyarok.
Nem lehet napszámost találni a magyarok között: napi 5000-9000 Ft közötti összegért a munkanélküliek már nem mennek el dolgozni.
A mezőgazdasági munkák között híresen nehéznek számító dohánytörésre például Romániából jönnek át dolgozni az emberek, mert itthon nem találni olyan munkaerőt, aki hajlandó lenne ennyiért dolgozni.
Ófehértón, Európa egyik legnagyobb dohánytermesztő településén húsz-huszonöt romániai vendégmunkás dolgozott folyamatosan a Fejértó Szövetkezetnél, mert a hazai munkaerőpiacról nem sikerült idénymunkást találniuk.
A borászok is hasonló jelenségről számolnak be: azokra a munkákra, amit egy kisebb vagy gépekkel nem művelhető területen fekvő szőlőben kézzel kell elvégezni, alig találnak idénymunkást a magyar borvidékeken.
Nem kell a pénz?
A jelenségre két magyarázat létezhet: egyrészt a magyarok inkább külföldre mennek, mert a szakképzettség nélkül is végezhető idénymunkákkal is sokkal többet kereshetnek Nyugat-Európában, vagy akár még messzebb. Így a hazai napszámba azok szegődnek el, akiknek Magyarország számít a "gazdag külföldnek".
Másrészt az idénymunkával nem lehet annyit keresni, hogy az egész évre kitartson, a közmunkáért viszont kevesebbet fizetnek ugyan, de a juttatás és a vele járó társadalombiztosítás egész évre szól.
Idén nyár elején ugyan született egy törvénymódosítás, amely szerint a vállalkozók "igényelhetnek" közmunkásokat az idénymunkákra a polgármestereknél, de úgy tűnik, hogy ettől még nem lett népszerűbb a napszám a magyarok körében.
(Forrás. MTI)
