Minimálbér: plusz tízezer?

Számháború kezdődött a jövő évi minimálbér összegéről. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap délután 5,5 százalékos, azaz havi 5775 forintos emelést is elképzelhetőnek tartott, a szakszervezetek röviddel később már 9 százalékos pluszra nyújtották be az igényüket, ami majdnem 10 ezer forinttal lenne több, mint az idei 105 ezer forint.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára számot nem mondott, mindenesetre korainak tartotta az 5,5 százalékos emelésről szóló bejelentést, mint elmondta,

nem szerencsés, hogy egy alkufolyamatban, amely még meg sem indult, bemondják a végeredményt.

A hivatalos tárgyalások csak ősszel kezdődnek majd, a megállapodásnak az év végéig kellene megszületnie. Ennek hiányában a kormány egyedül is eldöntheti, hogy jövőre mennyi legyen a minimálbér, de addig még sok vita fog zajlani a számok körül.

Magas bér – veszélyben az export

A munkáltatók minden évben a szerényebb mértékű emelés mellett kardoskodnak. Az ország versenyképességére hivatkoznak, ami természetesen megállja a helyét, hiszen a magyar termékeknek akkor lehet piacképes ára, ha minél kevesebb bérteherrel állítják elő. A munkaadók, a vállalkozók azonban végső soron a saját profitjukat védelmezik, hiszen ha a versenyképesség miatt aggódnának pusztán, akkor a béremelést és annak költségeit a nyereségük terhére is megvalósíthatnák, így nem csorbulna a versenyképesség.

Több kedvezmény

A munkáltatók fizetik meg a minimálbér emelésének az árát, de a nyertesek oldalán a munkavállalók mellett több csoport is ott van. A mindenkori minimálbér összegéhez kötött például a gyermekgondozási díj és a táppénz kifizethető maximuma, a rokkantsági és rehabilitációs ellátás.

Amennyiben jövőre magasabb lesz a minimálbér, akkor az emelés mértékével nő a részmunkaidős és a rehabilitációs foglalkoztatás kedvezménye, valamint a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető kedvezmény. Emelkedik az az összeg is, amennyit a korhatár betöltése előtti öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság mellett pluszban kereshetnek az érintettek, valamint nőhetne a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalók bérplafonja.