tóth gabi
A legionella egy baktérium, ami a koronavírushoz hasonlóan tüdőgyulladást okozhat és ami főleg az idősekre, krónikus betegekre veszélyes. A hordozó ez esetben nem az ember, hanem a pangó víz.
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs egyik sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a koronavírus tömeges elszaporodását meggátoló szabályok enyhítése után sok épület újra kinyithat, amelyet az elmúlt időszakban nem használtak. Ez viszont egy újabb kockázatot jelent az idős, legyengült szervezetű emberek számára, méghozzá a halálos kimenetelű legionella-fertőzés kockázatát. Utánajártunk mit érdemes tudni erről a baktériumról, és annak is, mit lehet tenni ellene.
Mi az a legionella és miért pont most kell tartani tőle?
A legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik. Súlyos megbetegedést akkor okozhat, ha a víz párájával kijut a környezetbe, és ezt az úgynevezett aeroszolt az ember belélegzi. Az általa okozott megbetegedés, a legionellózis lényegében egy atípusos tüdőgyulladás, ami a legyengült immunrendszerű embereknél akár halálos kimenetelű légúti eredetű betegség is lehet – elég az 1976-os, philadelphiai hotelben történt esetre gondolni. Tünetei a láz, a száraz köhögés- olvasható a laboratorium.hu-n.
Mi történt 1976-ban?
Egy háromnapos rendezvény után több philadelphiai Bellevue-Stratford Hotelben megszállt katona, legionárius tragikus hirtelenséggel elhunyt. A szakemberek vizsgálódni kezdtek a szállodában, hogy kiderítsék mi okozta a haláleseteket. Végül a szálló légkondicionáló rendszeréből kimutatták a legionella baktériumot, ami addigra 211 megbetegedést és 29 halálesetet eredményezett.
A mostani veszélyt a jó ideje zárva tartó épületek jelentik
A baktérium szaporodásának leginkább az olyan körülmények kedveznek, mint a 20-50°C-os vízhőmérséklet, a szükséges tápanyagok megléte és a pangó víz (csövekben, vízrendszerben álló víz) megléte. Az átmenetileg használaton kívüli épületek tehát tökéletes táptalajai a baktériumnak. Éppen ezért a világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, meleg víz rendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.
A látogatók és a dolgozók egészségének védelme érdekében az újranyitás előtt minden érintett vállalkozásnak el kell végezni a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat.
Hogyan mehetnek biztosra az üzemeltetők az épület újranyitása előtt?
A laboratorium.hu-nak nyilatkozó szakemberek a laborvizsgálatok szükségességét hangsúlyozzák, illetve az alábbi tanácsok megfogadását:
Az ivóvíz hálózatok esetében fontos a víz áramlásának folyamatos biztosítása.
Ott, ahol az ivóvízhasználat nem folyamatos, szükséges a pangó szakaszok rendszeres, legalább hetente történő átöblítése, kifolyatása (minden csapon minimum 2 percig, vagy hőmérséklet-állandóság eléréséig).
A kifolyatás során törekedni kell az aeroszolképződés minimálisra csökkentésére, a dolgozók a munkafolyamat során lehetőleg viseljenek maszkot.
Fontos a csapok tisztítása, vízkőtlenítése, mert a használaton kívüli szerelvényeken megtelepedő szennyeződések táptalajt és nagyobb felületet biztosíthatnak a baktériumok szaporodásához.
Javasolt rendszeresen hőfertőtlenítést végezni: a rendszerben lévő víz hőmérsékletét minimum 3 órára 70°C fölé kell emelni, majd szakaszosan haladva a legtávolabbi csaptól valamennyi kifolyót 3 percig forró vízzel átáramoltatni a vízhőmérséklet egyidejű ellenőrzése mellett.
Az üresen álló épületrészeket javasolt ezen túlmenően rendszeresen átszellőztetni.
Ezen kívül az épületek újranyitása várhatóan a hűtési szezon kezdetével azonos időpontban fog megtörténni, emiatt fokozott figyelmet kell fordítani a klímaberendezések karbantartására, fertőtlenítésére.