Szijjártó Péter a Budapest LNG Summit-on: Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságos

Továbbra is fontos szerepe lesz a gáznak a régió energiaellátásában, a Budapest LNG Summit konferencián 25 ország szakértői vitatták meg a gázpiac aktuális kérdéseit.

Az elmúlt hónapban tapasztalt energiapiaci válság és rekordmagas energiaárak következtében drámai helyzet alakult ki az európai földgázpiacon. Milyen tényezők vezettek ide? Hogyan alkalmazkodtak a piac szereplői az új realitásokhoz és milyen szerepe lesz a gáznak a 2050-es klímacélok megvalósításában.

Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az iparág vezető szakértői az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest LNG Summit-on, a régió legjelentősebb gázkonferenciáján.

A Budapest LNG Summit-ot Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország felelősségteljes energiapolitikát folytat. A kormány mindig támogatta az európai energiabiztonság erősítését célzó terveket, például a horvátországi LNG-terminál építését, valamint az interkonnektorok létesítését a szomszédos országokkal. Ugyanakkor köztudott volt, hogy idén lejár Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződése Oroszországgal.

„Mindent meg kell tenni az energiaforrások diverzifikációjának érdekében, ugyanakkor a kormány politikáját a bírálatok ellenére továbbra is Magyarország ellátásbiztonságának garantálása fogja meghatározni,” emelte ki a miniszter.

A világ gáz exportjának több mint 50%-át felügyelő Gas Exporting Countries Forum főtitkára Yury Sentyurin hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalható történelmi árrobbanást főként a szűkös kínálat, erős kereslet és az alacsony tárolói készletek idézték elő, az árak pedig emelkedhetnek a következő időszakban, ha a szokásosnál hidegebb téllel kell szembenéznünk.

Kétségtelen, hogy az elkövetkező 30 év energetikai fejlesztéseinek a dekarbonizáció irányába kell mutatnia. A Budapest LNG Summit-on Torben Brabo, a Gas Infrastructure Europe (GIE) elnöke felvázolta, hogy miként segíti a gázinfrastruktúra a dekarbonizációs célok és a 2050-es nettó karbonsemlegesség elérését.

Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnöke kiemelte, hogy az LNG természeténél fogva összeköti az energiapiacot, így a gázipar én az energiaszektor jövőjének kiemelten fontos része.

Az LNG fontos eszköze lehet az egyik legnagyobb kibocsátású szektor, a közlekedés dekarbonizációjának. Christian Hoellinger, a Shell szakértője rámutatott, hogy a hosszú távú és teherszállítás különös kihívást jelent ebből a szempontból. Erre adhat választ a bio LNG, amellyel jelentősen csökkenthető a közlekedési ágazat kibocsátása.

Közép Kelet Európa energiabiztonságát nagyban befolyásolta, hogy a globális LNG piac megnyílásával párhuzamosan a régió országai már több forrásból tudnak gázt vásárolni. A horvátországi Krk LNG terminál, amely idén januárban kezdte meg működését sikeres elős évet zárt több mint 1.1 milliárd köbméter (bcm) gázt szállított, mondta Hrvoje Krhen, az LNG Croatia vezérigazgatója. Eközben a lengyel Świnoujście-i LNG-terminál kapacitását 2023-ra 8,3 milliárd köbméterre tervezi növeli a GAZ-SYSTEM.

A régió gázpiaci intergációja az elmúlt évek fejlesztéseinek és infrastrukturális projektjeinenk köszönhetően egyre szorosabbá vált.

„A rendszerirányítók infrastrukturális projektjei biztosítják a fogyasztók folyamatos ellátását, ugyanakkor lehetőségeket kínálnak a nemzetközi kereskedelemre. Az elmúlt évtized tanulsága, hogy „fizetni kell a nyereményért”, vagyis a beruházás a piacfejlesztés lényege”, mondta Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója.

Garai Dániel, a CEEGEX vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a horvátországi LNG-terminál megváltoztatta a régió energiatérképét, fontos lehetőséget teremtve a kereskedők számára.

Philippe Ducom, az ExxonMobil európai igazgatója hangsúlyozta, hogy az energiaátmenet generációnk legnagyobb kihívása, az innovatív megoldásoknak és befektetéseknek pedig komoly szerepe lesz ennek kivitelezésében. Ugyanakkor nem létezik egyetlen megoldás, a technológia semleges támogató politika pedig az egyik kulcs feltétele a net-zéró célok elérésének.

Vitaliy Baylarbayov, a SOCAR azeri állami olajtársaság helyettes alelnöke szerint a jelenlegi helyzet ismét rámutatott a gázellátás biztonságának fontosságára. Ezért is volt hatalmas előrelépés, hogy a tavalyi év végére elkészült a déli gázfolyosó, amely a kaukázusi térségből új forrásokat csatornáz be a régióba.

Ságodi Attila, a Dentons partnere hangsúlyozta egy olyan szabályozási keret fontosságát, amely hosszú távú befektetési döntések és stratégiák után jön létre, és amely mind a földgáz, mind az új és alternatív üzemanyagok, így a biometán és a hidrogén, a kék- illetve zöld hidrogén jövőjét érintheti.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, kiemelte, hogy a gázszektorban alapvető fontosságú az energiaátmenet céljaihoz hozzájáruló fejlesztések végrehajtása. Magyarország pedig felismerte a földgáz stratégiai szerepe a dekarbonizációs céok elérésében.

A konferencia zárásaként a V4-es regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket és az Észak-Dél gázfolyosó jövőjét tekintették át a Visegrádi országok képviselői.