Könnyű elbaltázni! 4+1 tipp, ha fával fűtenél idén télen

Jó néhány tényezőtől függ, hogy egy adott mennyiségű fa mennyi meleget képes adni. Többek között attól, hogy milyen fajtájú a fa, miben tüzeljük el, mennyire száraz és hány helyiséget fűtünk vele. De akkor mennyi fát vegyünk, hogy biztosra menjünk? Az alábbiak ezt segíthetnek eldönteni!

A fafajtákról

A legjobb tűzifa a száraz keményfa, mint például a bükk, a tölgy, a gyertyán vagy az akác. Ezeknek a legnagyobb a fűtőértéke, a lágylombos fáké jóval kisebb. A legolcsóbb tüzelő a fenyő, amivel az a gond, hogy fele olyan nehéz, mint a bükk, és bár a fűtőértéke azonos a bükkével, hamarabb leég. Ezenkívül magas gyantatartalma tönkreteheti a kéményt, így inkább a többi fával keverve, kisebb mennyiségben ajánlott használni. Így, ha kevesebb tüzelővel szeretnénk több meleget, tölgyet vagy bükköt érdemes venni.

Nem mindegy az sem, mennyire száraz a fa

Minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke, mivel a fában található nedvességnek az égés során el kell párolognia. A nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10-20%-os fa. Ahhoz pedig, hogy megfelelően kiszáradjon a fa, minimum 1-2 év kell. Így, ha kevesebb tüzelővel szeretnénk több meleget, száraz keményfát vegyünk. Ha ezt nem kapunk, akkor a kályha, kemence mellett érdemes tartani azt a fát, amit legközelebb fel akarunk használni, hogy kiszáradjon valamelyest.

Miben a leghatékonyabb fát tüzelni?

Attól is függ, hogy mennyi meleget ad 1 köbméter fa, hogy miben tüzeljük el, annak is utánajártunk, mik a leghatékonyabb fafűtési rendszerek. A vegyestüzelésű kazán a legelterjedtebb, főleg a kedvező ára miatt. Egy ilyen kazánnál a megfelelő méretű puffertartály (ez tárolja el a fatüzelésből származó energiát, amit később fel lehet használni) a hatékonyság szimbóluma. Ennek a szakértők szerint minimum 700-1000 literesnek kell lennie. Ennél csak egy faelgázosító kazán a hatékonyabb, aminek két égéstere van. Az elsőben a fa ég, a másikban a fa elégésekor keletkező füst, oxigénnel keverve. Akinek ilyen kazánja van, annak jóval kevesebb, ám jobb minőségű fára lesz szüksége.

Mennyi a fa fűtőértéke?

Szintén egy fontos tényező annak meghatározásában, hogy mennyi fára lesz szükségünk a fűtési szezonban. A bükk átlagos fűtőértéke 15.6 MJ/kg, vagyis 4,3 kWh/kg, a tölgyé 15.1 MJ/kg, vagyis 4,2 kWh/kg, az akácé pedig 14.9 MJ/kg, ami 4,1 kWh/kg-nak felel meg.

Egy ömlesztett köbméter fa 500-700 kg-nak felel meg, fafajtától és nedvességtől függően. Egy erdei köbméter fa (1x1x1,7 m) pedig 800-1400 kg-nak. Vagyis 1 erdei köbméter száraz bükkfa elvben 12.480-18.720 MJ-nyi fűtőértéket jelent, árban pedig 30.000 forintnyi kiadást, ha állami erdőgazdaságból vásárolunk. Kilowattórában ez 3466-5200. Érdekességképp: a havi hatósági áras gázmennyiség 5303 MJ, vagyis 1473 kWh.

De akkor mennyi tűzifát vegyünk a télre?

Mivel ez nagyon sok mindentől – a lakás nagysága, szigeteltségi állapota, a kazán hatásfoka, a fa szárazsága, a beállított hőmérséklet – függ, ezért nem bonyolódnánk becslésekbe. Nem úgy a Pénzcentrum, szerintük egy átlagosnak mondható, 100 négyzetméteres családi ház esetében, ha kb. 24°C-os kellemes meleget szeretnénk elérni, a legrosszabb szigetelési adottságok mellett télire elegendő lehet 7-8 köbméter tűzifa modern vegyestüzelésű vagy faelgázosító kazán esetében. Ha elavult a fűtőberendezés, akkor viszont akár 12-13 köbméter tűzifára is szükség lehet, kitűnő állapotú szigetelés esetén viszont már 3 köbméter tűzifa is elég egész télre. Persze ez attól is függ, milyen hideg telünk lesz.