Az ország több pontján is találkozhatunk mostanában kaukázusi medvetalppal, ami itthon kevésbé ismert, pedig az emberre is nagyon veszélyes.
Ez egy hatalmasra növő lágyszárú növény, ami Nyugat-Európa több országában már régóta komoly problémákat okoz, nálunk egyelőre még csak kisebb, elszigetelt állományai vannak. Hol lehet rá számítani és milyen gondot okozhat?
Óriásira meg tud nőni
A kaukázusi medvetalp (latinul Heracleum mantegazzianum) Európa legnagyobb lágyszárú növénye, egyes példányai akár 5 méteresre is megnőhetnek, szárvastagsága a 10 cm-t is elérheti.
Miért veszélyes ez a növény?
A kaukázusi medvetalp és rokona, a hasonló adottságokkal rendelkező Sosnowsky-medvetalp jelenléte nem csak természetvédelmi szempontból aggályos, de ezek a növények az emberre is veszélyesek. Mindkét faj napfény hatására bomló furanokumarinokat tartalmaz. Elég megérinteni, véletlen hozzáérni a növény szőréhez vagy kifolyó nedvéhez – főleg ha napfény is éri – és máris komoly bőrgyulladást okoznak.
Milyen kárt tud okozni?
A furanokumarinok vagy furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására lebomlanak, a képződő bomlástermékek hatására a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta, melyekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Orvosi kezelés hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek évekig megmaradhatnak. Szembe kerülve a növények sejtnedve átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat-hívja fel a figyelmet a Turista Magazin.
Mit tegyünk, ha véletlenül hozzáértünk?
Ha a bőrünkre jutna valamelyik ernyősvirágzatú növény sejtnedve, a Nébih szakemberei azt tanácsolják, minél előbb mossuk azt le, az érintett területet takarjuk le ruhával, hogy ne érje napfény. Súlyos tünetek esetében pedig forduljunk bőrgyógyászhoz.
Hol futhatunk bele egy-egy medvetalpba?
Nálunk csak a közönséges medvetalp honos, amelyik jóval szerényebb méretű a rokonainál, és kevésbé veszélyes, bár többszöri érintése enyhe bőrgyulladást okozhat. A fajt megtalálták már a Vas megyei Vép és Bozzai között, a Borzó-patak mentén, a cseszneki Aranyos-patak mentén, a Cuha-völgy felső szakaszán, a Mátrában, Mátraszentimre határában, az Etyeki-dombságban, Pusztazámor határában, valamint a Zempléni-hegység két pontján, a Pálháza közelében és a Málnás-völgyben.
Aki esetleg kaukázusi vagy a Sosnowsky-medvetalp példányaiba botlik valahol, belterület esetén értesítse az önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt, hogy minél előbb megkezdődhessen a növények irtása.
