6 tévhit a naptejekkel kapcsolatban: ezt eddig tuti nem tudtad

Idén nyáron a korábbi éveknél is nagyobb szerep jut a naptejeknek, ugyanis a koronavírus miatt hetekig be voltunk zárva a lakásba, a bőrünknek pedig nem volt lehetősége elérni azt az alapszínt, aminek köszönhetően nehezebben égünk le. Így akár csak a parkba mennénk sétálni, akár a kertben grilleznénk, mindenképp érdemes bekenni magunkat valamilyen naptejjel. Vásárlás előtt pedig érdemes rendbe tenni néhány tévhitet is ezekkel a készítményekkel kapcsolatban.

Tévhit: minden napvédő krém megfelelő UV-védelmet nyújt

Tény: a legtöbb napvédő krém vagy spray megvédi a bőrt a leégéstől, vagyis védelmet nyújt az UVB-sugarak ellen. Az UVA-sugárzás ellen viszont nem minden készítmény védi a bőrt. Az UVA és B sugarak egyaránt szerepet játszanak a bőrrák kialakulásában. Míg az UVB-sugarak a leégésért és a bőrgyulladásért felelősek, addig az UVA-sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben, ezért nagyobb a szerepük a bőr öregedésében és a ráncok kialakulásában. Az Amerikai Környezetvédelmi Szervezet (EWG) ezért azt javasolja, hogy úgynevezett széles spektrumú készítményt vásároljunk, ami mindkét ultraibolya sugárzástól megvédi a bőrt.

Tévhit: a magasabb faktorszám magasabb védelmet jelent

Tény: a magasabb napvédő faktor értékeknek (SPF=Sun Protection Factor szám) nincs klinikailag bizonyított előnyük, sőt, hamis biztonságérzetet adva még veszélyesek is. Éppen ezért az EWG azt javasolja, hogy ne vegyünk 50 faktornál magasabb értékkel rendelkező fényvédő terméket.

Egyrészt, mert aki ilyet ken magára, hajlamos hosszabb ideig a napon lenni, mondván, úgy sem éghet le, közben pedig túlzottan kiteszi magát az UVA és UVB sugaraknak. Másrészt, mert az ilyen krémek napégés elleni védelme a vizsgálatok szerint alig magasabb egy 30 faktorosénál, így értelme sem sok van.

Tévhit: az A-vitaminnal dúsított naptej jót tesz a bőrnek

Tény: épp ellenkezőleg. Az A-vitamin felgyorsíthatja a bőrdaganatok kialakulását, ha napfénynek van kitéve, ezért kerülendő minden olyan naptej, amiben van ilyen vitamin, vagy más néven retinil-palmitát, retinil-acetát, retinil-linoleát vagy retinol.

Tévhit: a naptej D-vitamin hiányt okoz, főleg a sötétebb bőrűeknél

Tény: való igaz, hogy a testünk az erős csontokat és az egészséges immunrendszert támogató D-vitamint akkor állítja elő, amikor a bőrt napfény és UVB-sugárzás éri. Ahogy az is igaz, hogy a naptej pont ettől a sugárzástól védi a bőr felszínét. A kutatási eredmények azonban azzal kapcsolatban, hogy a sötétebb bőrű emberek használjanak-e naptejet ellentmondásosak. Annyi biztos, hogy az eddigi legátfogóbb vizsgálat szerint olyan kis mértékben csökken a D-vitamin termelés naptej használatakor, aminek nincs számottevő hatása a testre, ezért a legjobb, ha mindenki bekeni magát.

Tévhit: fedett helyen nem kell naptejet használni

Tény: az érzékeny bőrűeknek nem árt, főleg, ha sok ablakkal rendelkező lakásban vagy napfénnyel megvilágított fedett fürdőben tartózkodnak. Az American Cancer Society szerint a legtöbb ablak blokkolja az UVB sugarakat, az UVA sugarak azonban még mindig áthatolnak az üvegen. Tehát ha gyakran ülünk ablak mellett, akkor nem árt védeni a bőrünket zárt térben sem. Az ablak mellett üldögélés ráadásul nem is az egyetlen oka a beltéri naptej használatnak: az okostelefonok, számítógépek, tévék és más eszközök jelentős mennyiségű kék fényt bocsátanak ki, más néven nagy energiájú látható fényt. A kék fény hosszú távon- például egy laptop képernyőjét bámulva- potenciális bőrkárosodást okozhat. Ráadásul a legfrissebb kutatások szerint a kék fény az UVA-hoz hasonlóan hozzájárul a bőr öregedéséhez is.

Tévhit: a naptej a legjobb, egyetlen módja a káros sugarak elleni védekezéshez

Tény: nem elég csak napvédőkrémet használni a káros sugarak elleni védekezéshez. Fontos a megfelelő ruházat, a kalap, a napszemüveg és a dél és három óra közötti árnyékban tartózkodás is.