Íme, Budapest szégyenfoltjai

A Szégyen, ami van oldal készítő a kezdeményezéssel szerették volna felhívni a figyelmet a főváros rejtett értékeire, amelyek egy kis (vagy inkább nagyobb) ráfordítással turisztikai célpontok is lehetnének. Több olyan épület is van Budapesten, amely lassan az enyészeté lesz, pedig hihetetlen történeteket mesélhetne az egykor fényes és dicsőséges múltról.

A listára olyan épületek kerültek fel, mint az Anker-ház Budapest szívében, a Deák Ferenc tér mellett. A házat 1910-ben fejezték be, Alpár Ignác tervei alapján. A ház az Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. budapesti székhelyének adott otthont. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött. 2013 óta azonban használaton kívül áll, és állapota egyre csak romlik.

Budapest egyik legszebb és legzöldebb városrésze a Svábhegy, amelyen azonban ott árválkodik az egykori szanatórium elhagyott épülete. Valaha kiemelkedő szépségű épület volt, amely ma azonban a pusztulás útjára lépett. 1883-tól vízgyógyintézet működött, a ma is álló szanatórium 1927-ben nyitotta meg a kapuit. Itt kezelték egy ideig Karinthy Frigyest is. Később üdülőszállóvá alakították, és egy kültéri uszodát is építettek, melynek tervezője Hajós Alfréd volt. A háború után tüdőszanatórium, majd belgyógyászati klinika működött itt, de lassan két évtizede az épület üresen áll, és napról napra egyre rosszabb állapotba kerül.

A szavazók szemét bántja a Szinyei utca – Podmaniczky utca sarkán álló épület is, bár egyes kommentelők szerint az egész Podmaniczky utca felkerülhetett volna a szégyenfoltok listájára.

A volt Balettintézet, azaz az Operával szembeni Drechsler-palota állapota is sokak szívét fájdítja. A neoreneszánsz épület Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült. A tervek szerint 2020-ra luxushotelként születne újjá, bár egyelőre ezt még nehéz belelátni a felállványozott épületbe.

A Szabadság tér 17. alatt álló épület is a főváros egyik szégyenfoltjának számít az olvasók szerint. A Tőzsdepalotára 1899-ben írtak ki pályázatot, amelyet végül Alpár Ignác nyert meg. Alpár tiszta, világos, szimmetrikus alaprajzot tervezett, a tőzsdetermeket az emeletre téve. Egykor ez volt Európa legnagyobb ilyen épülete. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az előcsarnokot márvány és gránit burkolja.

A listára a Gellért Szálló is felkerült, amely azonban komoly vitát váltott ki az olvasótábor között. A szálló ugyanis édesvízi mészkő burkolattal rendelkezik, amely gyorsan koszolódik, így nem nevezhető elhanyagoltnak a patinás épület.

A teljes listát a következő Facebook-bejegyzésben megtekinthetik.