A versenyképesség javítása kell a további növekedéshez

Ezt megnehezítheti, hogy a hazai kkv-szektor digitális átállása lassan halad, miközben a fejlesztéseket finanszírozó hitelezés dinamikusan bővült az utóbbi időszakban.

A sikeres nemzetközi felzárkózási példák azt mutatják, hogy az alacsony bérszintre építve nem lehet elérni fejlettebb gazdasági szintet. Azoknak az országoknak sikerült felzárkózni viszonylag rövid idő alatt a fejlettebb államokhoz, amelyek növekedési modellje képes volt elmozdulni az alacsony bérköltség által kijelölt pályáról a tudásintenzív gazdaság felé

– mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a konferencia nyitóelőadásában. Kiemelte: nem az alacsony bérköltségnek, hanem a nagyobb tudásnak kell biztosítania a versenyelőnyt. Ezt a folyamatot viszont Magyarországon nehezíti az, hogy innovációs tevékenységet főként a multinacionális, termelékenyebb vállalatok folytatnak, míg a kis- és közepes vállalkozások lassan állnak át az új technológiák alkalmazására, illetve korlátozott szintű a nagyvállalati körből a kkv-k felé irányuló tudástranszfer is.

Szükség lesz a termelékenység növelésére

Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályán áll, azonban a növekedést eddig elsősorban a foglalkoztatás bővülése támogatta, azon belül viszont a kevésbé képzettek, alacsony termelékenységűek munkavállalása nőtt. Ezzel szemben a növekedésben eddig a termelékenység szerény szerepet játszott, amely alig nőtt az elmúlt években. Hozzátette: miután a fiskális és a monetáris politika terén nem maradt mozgástér a hazai gazdaság további ösztönzésére, ezért a versenyképesség és a termelékenység javítására kell összpontosítani.

A digitális átállásánál a cégvezetők átlagéletkora is szempont

A hazai kkv-k digitalizáció terén való lemaradásában szerepet játszhat, hogy a hazai kkv-k vezetőinek átlagéletkora 58-62 év – hangsúlyozta Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ennél a generációnál pedig sok esetben nehezebb a szemléletformálás, az új gondolkodási minták, megoldások bevezetése. Az IFKA és az IVSZ részvételével létrejött konzorcium által koordinált uniós pályázati kiírás, az „Ipar 4.0 Mintagyárak” kiemelt projekt éppen azt szolgálja, hogy a feldolgozóiparban működő hazai kkv-k megismerhessék a mintagyárakban működő legújabb technológiákat.

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára szerint a kkv-król nem lehet en bloc beszélni, hiszen mintegy 500 ezer kkv működik az országban, amelynek 96 százaléka mikrovállalkozás. „Nem a kkv-k egészét kell digitalizálni, hanem testre szabott beavatkozásokat kell megvalósítani” – tette hozzá.

Van még tér a vállalati hitelezés bővítésére

A hazai vállalkozások külső forrásbevonási lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. termékfejlesztési igazgatója kiemelte: az elmúlt egy évben nagyon dinamikus vállalati hitelezés, illetve ezen belül kkv-hitelezés történt. Ennek ellenére a szektor GDP-arányos hitelellátottsága elmarad az EU-ban megszokott szinthez képest, illetve a visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az MFB mintegy 700 milliárd forintos piaci rést lát, ami főleg olyan területet fed le, amelyet a kereskedelmi bankok nem igen hiteleznek, és ahol piaci alapon nem feltétlenül megtérülő finanszírozásokról van szó. 

Szeredi Gábor, a Takarékbank Hálózat Irányítási és Lakossági Értékesítés Támogatási Osztály igazgatója szerint a vállalati hitelezés további bővülésének egyik fő gátja, hogy a kkv-k 40 százaléka nem hitelképes, vagyis nincs olyan múltja, jövőképe vagy fedezete, ami a hitelezhetőségét alátámasztaná. Kiemelte: a vállalkozásokat olyan programokkal kell megtámogatni, amely a hitelképességüket javítja. A vállalkozások pénzügyi edukációjának szükségességével kapcsolatban elmondta: a kkv-k döntő többségének annyi a pénzügyi tevékenysége, hogy negyedévente vagy legfeljebb havonta találkoznak a könyvelővel, és így nincsenek teljesen felkészülve a hitelkérelmük bemutatására.

Nyitva vannak még népszerű uniós kiírások

A pályázati tanácsadással és projektmenedzsmenttel foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, Lukács János elmondta: a 2020-ig tartó időszakban folyamatosan csökkennek majd a vállalkozások számára elérhető vissza nem térítendő források, így fontos, hogy a még nyitva lévő konstrukciókat – a népszerű informatika, munkahelyi képzés, kutatás-fejlesztés és technológiafejlesztés témakörökben – mind teljesebben kihasználják a cégek. Megfontolandónak nevezte, hogy a beruházásaik tervezésekor a cégek ne csak a jelenlegi fejlesztési elképzeléseiket mérlegeljék, hanem a következő 2-3 év igényeit is vegyék figyelembe.

A tinédzserkort a hazai cégek fele éri el

Egy adott vállalkozás megítélésben, vagy hitelképességének meghatározásánál az adatokon alapuló cégértékeléseknek kiemelt szerepük van – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft stratégiai igazgatója. Modelleket lehet építeni arra, hogy az adott cég tulajdonost fog-e váltani a közeljövőben, vagy menyire fenyegeti a fizetésképtelenség. Hozzátette: a 10 éves életkort csak a hazai cégek fele éli meg, míg az újonnan létrejött vállalkozások 77 százaléka korábbi cégekhez köthető. A mostani adatokból az látszik, hogy az építőipart tömeges cégalapítás jellemzi, de ez elmondható róluk a cégtörlésekkel kapcsolatban is. A vendéglátóipar esetében jelenleg szintén magas a cégtörlési ráta, míg az energetika terén 20 százalék feletti alapítási index jellemző.