Az Ipar 4.0 az oktatási rendszer folyamatos megújulását követeli meg

„Az ipari szereplők, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést is ösztönző innovációpolitika részeként az elmúlt három évben összesen mintegy 190 milliárd forintot nyertek el cégek és egyetemi, akadémiai kutatóhelyek közös projektekre uniós és hazai forrásból” – emelte ki nyitóelőadásában Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Uniós és hazai finanszírozással országszerte 8 helyen indult felsőoktatási és ipari együttműködési centrum, összesen mintegy 35 milliárd forint támogatással, többek között autóipari, agrártechnológiai, anyagtudományi, orvosi, gyógyszerészeti kutatásokra. Rámutatott arra is, hogy az együttműködési programok alapját a felfedező kutatási programok teremtik meg. A 2015-ös 7,9 milliárd forintról folyamatos növekedéssel idén 16,5 milliárd forintra nőtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett, felfedező kutatást ösztönző felhívások keretösszege.   

„A negyedik ipari forradalom a virtuális és a fizikai világ konvergenciáját, a hálózatba kapcsolt eszközök exponenciális növekedését jelenti”

– emelte ki Nikodémus Antal, az NGM Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője. Az Ipar 4.0 jellemzőjeként sorolta fel, hogy az okos gyár önmaga optimalizálja a termelési folyamatait (horizontális integráció), illetve, hogy az emberek, gépek kíber-fizikai rendszereken keresztül kommunikálnak (vertikális integráció). A negyedik ipari forradalom további jellemzőjeként említette, hogy az okos termékek képesek adatokat gyűjteni és továbbítani életciklusuk gyártási fázisairól. Az Ipar 4.0 hatásai között említette, hogy a karbantartási, raktározási költségek, illetve a piacra kerülési idő csökken, míg a termelékenység a műszaki munkakörökben a szellemi munka automatizálásának köszönhetően nő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan oktatási rendszer biztosíthatja a versenyképes tudást a jövőben, amely képes a folyamatos megújulásra. A mai általános iskolások közel 65 százaléka ugyanis olyan munkakörökben dolgozik majd, ami ma még nem is létezik. Emellett naponta új munkakörök jönnek létre, és a hagyományos munkakörök egy részét pedig az automatizáció veszi át.

Az MTA SZTAKI győri telephelyén megvalósuló „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ” projekt eddigi eredményeit, további célkitűzéseit Nacsa János, az MTA SZTAKI intézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa mutatta be. A projekt célja többek között a kíber-fizikai gyártórendszer háttér-technológiáinak kutatása. A projekt mintarendszerében a fókusz többek között a kollaboratív robotos szerelésre irányul, amely az emberi rugalmasságot és a problémamegoldó képességet kombinálja a robot precizitásával és kitartásával.

A KPMG meghatározása szerint az Ipar 4.0 nemcsak robotizációról, automatizációról szól, hanem az egy sokkal „holisztikusabb történet” – mondta Boros Árpád, a KPMG jármű- és gyártóipari szektor szenior menedzsere. Kiemelte: a KPMG 9 modul (például vállalati stratégia, vezetői elköteleződés, információbiztonság, technológia, munkatársak bevonása) alapján vizsgálja a gyártó vállalatokat, és erre alapozva fejlesztési javaslatokat tesz a cégeknek.

Keller László, az Audi Motorgyár IT-vezetője beszámolt arról, hogy szeptemberben fog elindulni Győrben az Audi AG első elektromotor gyára, amelyben egy teljesen új technológiát, az úgynevezett moduláris gyártást fogják megvalósítani. Ennek értelmében különböző szigetekben fogják gyártani az elektromotorokat, amelyek között önjáró robotok fognak közlekedni, amelyek elvégzik a gyártás irányítását, illetve a logisztikai kiszolgálást.

A termelő kkv-k felzárkóztatását, versenyképességük javítását célzó uniós pályázati forrásokat Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezetője ismertette. Kiemelte, hogy bizonyos pályázati kiírásoknál az Ipar 4.0 témakörhöz való kapcsolódás jogosultsági feltételként szerepel, vagy pluszpont jár érte a pályázatok elbírálásánál. A pályázati intézményrendszer kimondottan egy Ipar 4.0 témájú kiírást – a kkv-k ipari digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására vonatkozó pályázatot – is meghirdetett, amelynek nem volt túl nagy a keretösszege (5 milliárd forint), azonban így is csak a keret kétharmadát sikerült kiosztani.

Kecskés Péter, a Digitop Informatika Kft. ügyvezetője elmondta: a termelési hatékonyság mérésére egy komplett szoftvermegoldást dolgoztak ki. „Igény van arra, hogy minél jobban kontrollált, sztenderd legyen a gyártás, de jelenleg nagyon nem ez a helyzet. Van még min javítani, így van helyük a szoftverrobotoknak” – mondta. „Sokat lehet tenni azért, hogy az automatizálások egyre kihasználtabb termelést tudjanak biztosítani. A jelenlegi helyzetben cégvezetői szinten a gondolkodásmódban el kell kezdeni azt a váltást, hogy szükség van az ipar 4.0-ra” – emelte ki.

Várdai László, a NEXON Kft. szolgáltatás-értékesítési igazgatója úgy látja: az automatikus bérszámfejtő szoftverek alkalmazása miatt elképzelhető, hogy a jövőben majd kevesebb bérszámfejtőre lesz szükség, de munkájuk biztosan lesz. „Lehet, hogy a hibákat fogják keresni az automatizált rendszerekben, vagy egyéb, hozzáadott értéket teremtő felügyelő szerepet fognak ellátni” – tette hozzá.