Húsimádóknak kötelező!

Szeretek a Vígszínház környékén sétálni, élvezni a körút nyüzsgését, megcsodálni a régi épületek gyönyörű díszítéseit. Ilyen alkalmakkor rendre egy bizonyos étterem előtt is elhaladtam, de sokáig nem tudatosult bennem, hogy a szürke homlokzat egy igencsak menő helyet rejt.

Ideje volt már betérni a Budapest Barbecue Companyba.

Míg a rendelésre várakozunk, megtudunk egy-két háttér-információt az étteremről: a tulajdonos testvérpár, Kiss Dávid és Kiss Péter egész életüket a vendéglátásnak szentelték - egyikük szakácsként, másikuk pincérként dolgozott korábban. Mindketten megjárták a világot, hosszú éveken keresztül előkelő szállodákban művelték mesterségüket, mígnem  pár évvel ezelőtt, a hamburgerforradalmat meglovagolva, megnyitották első helyüket, a Beer and Burgert, amit azóta Budapest Burger Company névre kereszteltek át. Viszont nem sokkal utána – felkészülvén a street food trend alkonyára – máris elkezdték törni a fejüket az újabb attrakción.

A Budapest Barbecue Company ötlete a srácok csillapíthatatlan hús- és Amerika-imádatából származik, aminek kivitelezését nem bízták a véletlenre: meg sem álltak az államok déli részén elterülő a redneckek földjéig, hogy ott aztán végigjárják az összes legendás barbecue-helyet. Nagyságrendileg 3000 mérföldet utaztak nem egészen két hét leforgása alatt, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a barbecue műfajának tökéletesre törekvő hazai kivitelezéséhez.

A napi 2-3 barbecue-étkezés és kitartó sztázsolás után, telve ötletekkel, receptekkel, tippekkel, tanácsokkal és relikviákkal tértek haza, hogy aztán 3 hónapnyi megfeszített munka után megnyithassák az amerikai barbecue közösséghez méltó éttermet.

Hiába kerestek Európa határain belül hasonló minőségűt, ez idáig sajnos nem találtak, így maradtak a gyökereknél: a Southern Pride szmókert, a berendezés és a konyhai gépek nagy részét Amerikából hozatták, ahogy az USDA-marhahús és a szószok is onnan érkeznek. A húsokat fajtától függően 2-14 óra alatt alacsony hőmérsékleten (~110 fok), hikori és almafa segítségével füstölik mennyeien ízletesre, de az étlapon más húsos ételeket is megtalálunk, mint például a hamburgert vagy a steaket. Az étteremben akár 120 fő is kényelmesen helyet foglalhat egy időben, nyáron a kerthelyiség nyugalmát is élvezhetjük, a pincében található rendezvényteremben pedig céges partik, fogadások, és akár koncertek is tarthatóak.

Mindezek után alig vártuk, hogy megkóstolhassuk a déli államok ízeit - a kétszemélyes barbecue-tálon marhaszegy, sertésoldalas, csirkeszárny és kolbász terpeszkedett steak burgonyával, tejfölös-sajtos parázskrumplival és az elmaradhatatlan mac and cheese-zel. Miután nekiveselkedtünk, hosszú perceken keresztül csak elégedett nyammogást lehetett hallani asztalunktól: újabb és újabb rácsodálkozások az eddig még nem tapasztalt ízekre, egyre maszatosabb kezek és arcok, mindenből enni még egy kicsit, akkor is, ha már kipukkadunk…

A fűszerezésére leginkább a minimál szó jellemző, teljes egészében érvényesül a húsok eredeti íze. A külső réteg ropogós, a rostok között elképesztő szaftmennyiség, könnyen omlik szét a szájban, újabb és újabb ízrobbanással örvendeztetve meg minket. Mindegyik fogás kivételes élményt nyújt, persze mindegyik kicsit mást, de az alapvető hozzáértés és a húsok iránti tisztelet minden falaton érződik.

Ezek után nekiláttunk még egy hamburgernek - mindent a kedves Olvasókért -, az igencsak termetes darab sajttal szórt sült krumplival és coleslaw-val érezett egy tálon. A buci puha, az édeskésebb ízvilágot képviseli, könnyen összefogható a szaftos, jól átsütött, kellemes fűszerezésű húspogácsával és a többi belevalóval. A cheddar sajt ráolvadva a húsra, azon tükörtojás, bacon, karamellizált hagyma és végül BBQ szósz teszi teljessé a képet. Ha egyébként is kedveled a műfajt, ez a hamburger új mérceként fog szolgálni eljövendő élményeidhez.

A fagyival tálalt pekán diós pite az utolsó szög volt barbecue-val bélelt koporsónkba, de nem volt mit tenni: már az első falatnál szerelembe estünk. Ilyenkor van az, hogy már azt hitted annyira tele vagy, hogy nem bírsz egy falatot sem enni, de hirtelen megnyílik egy, csak az édesség számára fenntartott “zseb” a gyomrodban és képes vagy 2 pillanat alatt eltüntetni, ami a fagyi és a tányér között terpeszkedik. Édes kényeztetés a nap végére, erősen addiktív jelleggel – még egy érv, hogy ide biztosan visszatérjünk.