Minden, amit a nők kedvezményes nyugdíjáról tudni kell

A dolgos évek után minden nő számára kiváló lehetőséget jelent a kedvezményes nyugdíjba vonulás, mellyel sok ezren élnek minden évben. A 40 évnyi jogosultsági időbe beleszámítandó munkaviszony mellé természetesen bizonyos kedvezményes időszakok is tartoznak.

40 év jogosultsági idő: mi számít bele?

A jogosultsági idő nem egyenlő a szolgálati idővel. A munkában töltött idő is szolgálati idő, de annak számít a gyermeknevelés során vagy a nyári gyakorlaton eltöltött idő is. A jogosultsági idő alapja a munkaviszony alatt szerzett szolgálati idő.

Jó hír a 40 év kiszámításakor elsősorban a többgyermekes anyukák számára, hogy kedvező esetben akár 25 vagy 32 évnyi munkaviszony után is nyugdíjba mehetnek, ha sok gyermeket neveltek fel.

A jogosultsági időbe 2017-ben is beleszámít természetesen a szolgálati időként munkában töltött időszak, amely alatt a kérelmező keresőtevékenységet folytatott, vagyis biztosítási jogviszonnyal rendelkezett. A munkában töltött időszak alatt mindenki biztosított volt, azonban például a passzív táppénzen töltött napokat ezekből az évekből a nyugdíjfolyósító levonja majd.

A 40 évnyi jogosultsági időszakba számít bele a kismamaként illetve fiatal anyaként eltöltött időtartam is. A jogosultsági időbe így beleszámít az öregségi nyugdíj szempontjából a csecsemőgondozási díj (Csed), a gyermekgondozási díj (Gyed), a gyermekgondozási segély (Gyes), a gyermeknevelési támogatás (Gyet) és a súlyosan fogyatékos gyermek miatt megállapított ápolási díj időszaka alatt szerzett szolgálati idő is.

Feltételek

2017-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a nők öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel.

Első feltétel: mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt.

Második feltétel: a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként. Így jön össze a 40 évnyi jogosultság ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolhat el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.

Ezt a szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha az anyának súlyos fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha a fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel a saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felüli gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap.

De máshogy is lehet növelni a szolgálati időt. Így plusz időszaknak számít a prémiumévek programban való részvétel, az alkalmi munkavállalás keretében ledolgozott napok száma, a szakmunkástanulóként vagy szakközépiskolásként végzett nyári gyakorlatok ideje is.

Mi nem minősül szolgálati időnek?

Ilyen időszak a munkanélküli segély folyósításának időtartama, az egyéb tanulmányi idő, a passzív táppénz időszaka, valamint az 1998-at megelőző egyéb okból kivett fizetés nélküli szabadság első harminc napja. De nem számít bele a szolgálati időbe a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának időszaka sem.

Átlagnyugdíj

Az átlagnyugdíj jelenleg 122 ezer forint, szemben a 2010 eleji 83 400 forinttal. Míg a szocialisták kormányzása alatt a magyar embereknek korábbi jövedelmük 54%-ából kellett gazdálkodni nyugdíjazásuk után, jelenleg annak 67%-át kapják meg. A kormány a nyugdíjak emelésén felül 2016-ban 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal is támogatta a nyugdíjasokat.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya Támogatásával.