Adókisokos: minden, amit az adóváltozásról tudni kell

Míg 2010-ben egy átlagos magyar dolgozó bérének 59,37 százalékát tették ki az adók és járulékok, addig idén már csak 50,88 százalékát, vagyis az elmúlt hét év alatt hazánkban 8,49 százalékkal csökkent az adók mértéke. Ezzel az uniós lista élén vagyunk, a rangsorban utánunk következő Dániában ennek csak majdnem a felével, 4,34 százalékkal csökkentek a közterhek. A dobogó harmadik helyén Hollandia áll, 3,43 százalékos csökkenéssel.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, nem eurózónába tartozó tagállamban csökkentek, míg az eurózóna országaiban nőttek az adóterhek az elmúlt években. Összességében ugyanakkor, ha az unió 28 tagországát nézzük, immár harmadik éve csökkennek a közterhek: 2017-ben egy átlagos európai uniós állampolgár bérét 44,8 százalékkal terhelik az adók és járulékok, ez 0,16 százalékkal csökkent tavaly óta. Azonban ha 2010 óta vizsgáljuk, az adóterhelés mértéke 0,81 százalékkal nőtt az unióban. Vagyis ma egy átlagos munkavállalónak a 100 eurónyi béréből a levonások után mindössze 55,20 eurónyi elkölthető keresete marad.

Személyi jövedelemadó csökkentése

A 2010 előtti szocialista-liberális kormányok által alkalmazott többkulcsos személyi jövedelemadó-rendszer egyenlőtlen közteherviselést rótt a munkából élő emberekre. 2010-ben az szja felső kulcsa havi bruttó 328 ezer forint felett 32 százalék volt, amely közel negyedmillió adózót érintett, míg a minimálbér nem adózott. Az úgynevezett szuperbruttónak köszönhetően pedig még a munkáltató által fizetett 27 százalékos adó (akkori nevén társadalombiztosítási járulék) után is kellett fizetni személyi jövedelemadót.

A kormányzat ennek vetett véget a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével, amelyet később a jelenlegi 15 százalékos szintre csökkentett. Ennek eredményeként az adóelvonás mértéke a korábbiakhoz képest kevesebb, mint felére mérséklődött, miközben 2017ben már közel 150 milliárd forinttal több szja-bevétel folyt be az államkasszába, mint 2010-ben.

Az első Fidesz-kormány által 1999-ben bevezetett családi adókedvezményt az MSZP 2006-ban jelentősen csökkentette. Csak azokat a családokat részesítette kedvezményben, amelyek legalább három gyermeket neveltek, és azokat is csak gyermekenként maximum havi 4000 forintos összegben. 2010-ben, a kormányváltáskor az egy és kétgyermekes családok semmilyen kedvezményt nem kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz–KDNP-kormány szerint a családok kiemelt támogatása a magyar gazdasági modell egyik alappillére. Ezért vezette be a családi adókedvezmény rendszerét, amelynek köszönhetően jelenleg az egy gyermeket nevelők havi 10 ezer, a kétgyermekes családok havi 30 ezer, míg a háromgyermekesek 100 ezer forintnyi adókedvezményben részesülnek.

Munkáltatói adó

Míg a szocialista kormányzás utolsó évében a munkáltatói adó 27 százalék volt, addig a 2016-ban elfogadott többéves bérmegállapodásnak köszönhetően ez az idei évre 22 százalékra csökkent. A foglalkoztatás és a versenyképesség további növelése érdekében ez a munkát terhelő adókulcs jövőre tovább csökken 20 százalékra. Mindez jelentős könnyebbség a vállalkozások számára.

A munkát terhelő adók csökkentése egyértelműen élénkíti a foglalkoztatási szándékot. A kormány az adóterhelés csökkentésével a bérminimumok emelése és a bérszínvonal növekedése mellett mozgásteret hagy a gazdálkodó szervezetek számára a munkabérhez és foglalkoztatáshoz szükséges források kigazdálkodására.

Társasági adó

A szocialisták a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a társasági adó esetében is több kulcsot alkalmaztak. A jelenlegi kormány azonban felismerte, hogy az alacsonyabb társasági adókulcs fontos versenyelőnnyé válhat a nagyvállalatok bevonzásában, a működőtőke-beruházások letelepítésében, amely hosszú távon lehetőséget ad az ország gazdaságának, hogy bekapcsolódjon és integrálódjon a világgazdaság értéktermelő hálózataiba.

Egykulcsos adó könnyít a terheken

Ezért egykulcsossá alakította és jelentősen mérsékelte a társasági adót, amely az idei évtől 9 százalékos. Ez a legalacsonyabb ilyen jellegű adókulcs az Európai Unióban.

A kis és középvállalkozások pedig már 2010 júliusától jelentős adócsökkentésben részesültek. A kormány lényegében megfelezte a fizetendő terheket azzal, hogy a korábbi kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcsot már nem csak 50 millió forintig és feltételekhez kötve engedte alkalmazni, hanem 500 millió forintos adóalapig általánossá tette azt, mindenféle korlát nélkül.

Õsszel pedig a parlament elé kerül egy új szabályrendszer, több olyan megoldással, amely hatalmas segítséget ad majd az újonnan alakult vállalkozásoknak is.

Tématámogatás. Készült Magyarország kormánya támogatásával.