kulcsár edina
Érkeznek az elektromos és a földgáz hajtású autók, de így is égetõ a szakemberhiány a logisztikai ágazatban. A jó fizetés már nem elég, a cégek az egyre jobb munkahelyi körülményekkel próbálják magukhoz csábítani az embereket.
Korábban a sofőröknek és a targoncavezetőknek csak a bér számított az állásinterjún, de mivel egyre többen mennek külföldre, és sokan visszatérnek eredeti szakmájukhoz, kulcsfontosságú lett, hogy milyen munkahelyi körülményeket tudunk biztosítani a kollégáknak
– mondta Csönge Norbert, a SPAR Magyarország logisztikai vezetője a minap a HG Media Fókuszban a logisztika című konferenciáján.
Mivel ma már jól megfizetik például az építőiparban a kőműveseket, az asztalosokat, a villanyszerelőket, fontos szempont lett a kollégáknak a műszakok száma vagy éppen a munkahely közelsége.
Ha jól érzik magukat, és belső képzéseket, előrelépési lehetőséget is biztosítanak számukra, nem keresnek másik munkahelyet. A SPAR-nál ennek a stratégiának köszönhetően javult a helyzet, de még mindig többféle területre keresnek munkatársakat.
A teljes logisztikai ágazatot alapjaiban változtathatja meg a következő években a technológiai forradalom. A digitalizáció azt hozhatja például, hogy a raktározási költségek 20-50 százalékkal csökkennek – erről már Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára beszélt a HG Media konferenciáján. Az államtitkár felhívta a figyelmet: az ágazat közel 260 ezer embert foglalkoztat, jelenleg 40 ezer logisztikához köthető vállalkozás működik az országban, és ez a szektor 6,3 százalékkal járul hozzá a hazai GDP-hez.
Az új technológiák jelentős költségcsökkenést okozhatnak. Az elektromos járművek használatával például nem csak az üzemanyagra, hanem a szervizelésre fordított összeg is megtakarítható. Nagy Zsombor, az ilyen típusú autók és teherszállítók forgalmazásával foglalkozó BirdieCar alapító-tulajdonosa megjegyezte például: cégük az elmúlt 11 év során 600-700 járművet értékesített, ezek használatának költsége mindössze napi 1 euró (80-100 kilométeres távra számítva, 2 tonna terheléssel). Már csak ezért is további növekedéssel számolnak.
Az alternatív technológiák körében ott sorakozik a földgáz alapú közlekedés is. Ezt mutatta be Bálint Norbert, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) főtitkára a HG Media konferenciáján. Mint mondta, e területen Magyarország hamarosan mérföldkőhöz érkezik, hiszen még ebben az évben elkészül öt LNG töltőállomás. A projekt összesen 17 millió euróból, 85 százalékban uniós forrásból valósul meg. A töltőállomásokat távolsági kamionok és a CNG-s személyautók, haszonjárművek is használhatják.
Lukács János, a vállalkozásfejlesztéssel és pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet: a versenyszférában tevékenykedő cégek számára is nyitva áll a lehetőség, hogy logisztikai fejlesztéseikhez európai uniós pénzhez jussanak. Megnyílt például a logisztikai szolgáltatások igénybevételét ösztönző kiírás, ami a kis- és középvállalkozásokat támogatja abban, hogy logisztikai központok szolgáltatásait vegyék igénybe. A cégek összesen 5,5 milliárd forintra pályázhatnak. Ráadásul sok év után ismét elérhető olyan uniós kiírás is, aminek összege vállalati képzésre fordítható. Ez pedig segítséget nyújthat a munkaerőhiány csökkentésében is. A keretösszeg 40 milliárd forint, és nagyvállalatok is pályázhatnak.
Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára kiemelte:
az ágazat versenyképessége érdekében létre kell hozni a magyarországi megbízók, logisztikai szolgáltatók és fuvarozók, illetve a kormányzat közös érdekeltségi rendszerét, vagyis a „nemzeti logisztikai összefogást”.
Ez garantálhatja hosszú távon is a magyar logisztikai szolgáltatók és fuvarozók európai versenyképességét.
Annál inkább fontos ez, hiszen a közúti fuvarozás terén a magyar fuvarozók jelenleg a piac jelentős részét uraló külföldi cégekkel küzdenek, a vízi szállítmányozást sújtja a Duna kiszámíthatatlan vízszint-ingadozása, a vasúti fuvarozás szabályozása terén pedig jelentős egyszerűsítésekre és korszerűsítésekre lenne szükség. Ahogy Bíró Koppány Ajtony fogalmazott: „ha betartanák az összes szabályt, megállna a vasút”.