6 százalékkal emelt bért az építőipar, 50-60 százalék kellene

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérésében résztvevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük enyhén emelkedett az utóbbi időszakban, és bizakodóan tekintettek a második félévre: 40 százalékuk további növekedésre számít. Árbevétel-arányos jövedelmezőségük enyhe javulást mutat, melynek értéke nagy szóródással 3 és 10 százalék között van.

2016-ra az ÉVOSZ 1850 milliárd forint körül várja az építési-szerelési tevékenység értékét. A tavalyihoz képest jelentősen megcsappant ugyanakkor a közbeszerzésből származó megrendelés, mivel az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének tavalyi befejezését követően lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket.

Szerződésállományuk volumene a korábbi időszakhoz képest ugyan nőtt, de összértékben még mindig alacsonynak mondható: az alacsony bázisértékek okozzák a viszonylag nagy volumennövekedést. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni.

A cégek gördülékeny üzletvitelét idén leginkább az élőmunkához kötődő adóterhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Nehézséget okoz a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, késedelmes fizetése is. A kintlévőségük viszonylag magas, árbevételük közel 30 százaléka határidőn túli követelés. Ez az arány valamivel kedvezőbb, 15 százalék a lakásépítő cégek esetében. Azonban a követelések több mint 90 százaléka behajtható a vállalkozások megítélése szerint.

Továbbra is a béremelés a legfontosabb

A kapacitáskihasználtságuk folyamatos változásából adódó időszakos likviditási nehézségeiket elsősorban folyószámlahitel és forgóeszközhitel felvételével kezelik a válaszadók, hosszú távú, külső forrásként pedig a lízinget preferálják. A munkaerő megtartása érdekében komoly lépéseket kell tenniük a jövőben, hiszen a szakemberek elvándorlása már most is igen nagy problémát okoz. Minden építőipari szakma területén megjelent a szakmunkáshiány.

A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát a cégek akkor tudnák hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250-300 ezer forintos fizetéseket tudnának biztosítani a jelenlegi 150-200 ezer forint helyett, mely évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. A két szint közötti különbség megugrásához 50-60 százalékos nettó béremelésre lenne szükség. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra.

A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, melyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket az év első felében.

Növekszik a lakásépítés, de több felújításra lenne szükség

A CSOK bevezetésének hatására növekszik a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Az év végéig várhatóan mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek összesen. Fontos hangsúlyozni a lakásállomány minőségi megújítását: a CSOK igénybevehetőségének bővítése szinte elengedhetetlen volt, mert a hazai épületállomány elöregedőben van.

A lakásállomány megújításához többek között az energetikai felújítások is elengedhetetlenek, melyhez szükséges lenne a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban minél több európai uniós forrás felhasználása. Kulcskérdés a kivitelezői kapacitás mennyiségének és minőségének a biztosítása, amelynek hiánya akár már rövidtávon is korlátja lehet a lakásépítésnek. Ez mindenképpen komoly kreativitást és hatékonysági javulást igényel vállalkozói oldalról.