tóth gabi
Az ÉVOSZ a garantált bérminimum emelkedését és egyéb költségnövekedéseket érvényesített a 12 százalékos emelkedését hozó javaslatában.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kibővített elnökségi ülést tartott a szervezet székházában. Az ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták az ÉVOSZ által kidolgozott javaslatot, miszerint 2017-ben 2550 forintról 2860 forintra emelkedik a minimális rezsióradíj.
Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél és a magánmegrendelői piacon egyaránt irányadó új rezsióradíj a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendeletével lesz majd hatályos.
A munkavállalói oldallal is egyeztetett tervezetet az Építőipari Ágazat Párbeszéd Bizottsága munkáltatói oldalának társelnöke ismertette. Pallai Tibor elmondta, a növekedést a garantált bérminimum változásai és több terület költségemelkedése indokolta: a csoportos személyszállítás, az ügyviteli munkairányítás költségei és a munkavédelmi költségek is nőttek. A javaslat továbbá figyelembe vette, hogy a 2016-os hat fizetett ünnepnap után idén kilenc ilyen nap lesz.
A társelnök kifejtette, az elmúlt évek tendenciája az volt, hogy a cégek egy jelentős része sokallja az összeget, és arra panaszkodik, nem tudja érvényesíteni az áraiban.
Ugyanakkor ma már egyre erősebb az a vélemény, miszerint tovább kell emelni az építőiparban a béreket.
A bejelentés utáni hozzászólásában az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, a minimál rezsióradíj nem összekeverendő az átlagos rezsióradíjjal.
Szerintünk az elfogadható átlagos rezsióradíj, amivel tisztességesen lehet vállalkozni, 3600 és 3800 forint között mozog
– fogalmazott Koji László. „A 2860 forint olyan minimális összeg, hogy ha valaki az alatt vállalkozik, akkor nem nevezhető jogszerű vállalkozónak.”
Beszédében Koji László utalt arra, hogy a minimális rezsióradíj, mint szabályozási eszköz az ÉVOSZ munkájának köszönhetően került bevezetésre az építőiparban négy évvel ezelőtt.
Megalkotását az ÉVOSZ honlapjának korábbi cikke azzal indokolta, hogy a magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. Ugyanakkor 2013-ig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát. Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről megjelent 2013-as kormányrendelet ezt a hiányt pótolta. Eszerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az adott évi minimális építőipari rezsióradíjnál.