tóth gabi
Akár 2700 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet idén a cégekhez, nem biztos viszont, hogy lesz elég dolgozó ember.
Három kulcsfontosságú tényező befolyásolja idén a magyarországi cégek életét: rengeteg európai uniós forrás érkezik, a jegybank élénkíti a piaci alapú hitelezést, egyre nagyobb viszont a küzdelem az emberekért az álláspiacon – derült ki a HG Media Fókuszban című új konferenciasorozatának első eseményén, ahol a résztvevők a 2017-es gazdasági trendeket boncolgatták.
Jó növekedési pályán van a magyar gazdaság, helyzete kedvező – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eseményen. Hozzátette azonban: ahhoz, hogy ez így is maradjon, sokat kell tenni. A jelenlegi állapotot a versenyképesség javításával, a hazai vállalkozások megerősítésével és nem mellékesen minőségi foglalkoztatás-bővítéssel lehet fenntartani.
A kormány folytatná a munkáltatói járulékok csökkentését: a cél, hogy ez a teher 2022-re 15 százalékra süllyedjen. Bár komoly kihívások várhatóak nemzetközi szinten – meg kell küzdeni például a Brexit várható következményeivel és a migráció hatásaival is –, Varga Mihály szerint a GDP-növekedés idén elérheti a 4 százalékot.
Alapjaiban rendezheti át az eddigi politikai és gazdasági erőteret az új amerikai elnök, de nem szabad megfeledkezni a közelgő holland, francia és persze a német választásokról sem – hívta fel a figyelmet Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki szerint idén a dollár tovább erősödhet, az évek óta tartó részvénypiaci emelkedés viszont megtorpanhat.
Ugyanakkor a vállalatok több okból is bizakodhatnak: Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta például, hogy a jegybank élénkítené a hitelezést, részben az Eximbank versenyképességet javító programjaival, részben az MFB Pontokon elérhető 490 milliárd forintnyi visszatérítendő hitellel.
Érkeznek az uniós források is: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint Lázár János az idénre tervezett 2200 milliárd forint minimum kifizetési szintet 2700 milliárd forintra emelné.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, erre nagy szükség is van, hiszen a kis- és középvállalkozások ki vannak éhezve. Az óriási összegnek azonban veszélyei is vannak: a meghirdetett beruházásokat el kell végezni, ám a kapacitásoknak és a munkaerőnek már most látszanak a határai.
Budai J. Gergő, az Invitel Csoport általános vezérigazgató-helyettese is rámutatott: egyre égetőbb a munkaerőhiány. Vállalatuknál például távmunkával próbálják csábítani és megtartani a jó szakembereket.
Nem véletlen, hogy Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint is az jut majd lépéselőnyhöz a következő időszakban a versenyképesség terén, aki elegendő pénzt, időt és energiát szán a munkaerő, a humánerőforrás fejlesztésére.