tóth gabi
Már nem csak a gyermekvállalás után, hanem a házasságkötésért is adókedvezményt kapsz.
2016-ban az adózásról szóló törvény módosítása a magánszemélyeket is érinti. Az első és legfontosabb változás, ami hozza maga után a többit is, hogy
ettől az évtől kezdve az egykulcsos adó mértéke 16%-ról 15%-ra csökken.
Magyarul minden 100 forint után nettó 1 forinttal nő a jövedelmünk.
Változik az első házas kedvezmény és a családi adókedvezmény is.
Kezdjük a kevésbé ismert, 2015. január 1. óta érvényes első házas kedvezménnyel, amivel a házasságkötési kedvet akarta növelni a kormány. Ez a kedvezmény az először házasulókat juttathatja némi plusz pénzhez.
A kedvezmény azoknak a házaspároknak jár, akik 2015. január 1-én, vagy azután kötöttek házasságot, és legalább egyikük először házasodik.
A friss házasok az adóalapjukat csökkenthették az előző évben együttesen 31250 forinttal, ami gyakorlatilag havi 5000 forint adócsökkenést jelentett.
Ez idén úgy változik, hogy az adóalapot a korábbi összeg helyett 33 335 forinttal csökkenthetik a házasok.
A első házas kedvezményt az "igen" kimondása utáni hónaptól számított legfeljebb 24 hónapon át lehet igénybe venni, hacsak addig nem lesz várandós a feleség.
A terhesség 91. napjától ugyanis már a családi adókedvezmény jár a házasoknak, amivel elveszítik a házasságért járó havi 5000 forintot.
Családi adókedvezmény
Viszont a magzat után lényegesen több kedvezményhez juthatnak, s ezzel rá is térünk a családi adókedvezményre.
A családi adókedvezményről tévesen gondoljuk, hogy az adónkat csökkentjük vele, az ugyanis valójában szintén az adóalapunkat csökkenti.
Ez egy eltartott esetén 2016-tól kezdve 66 670 forint, a 2015-ben érvényes 62 500 forint helyett. Így egy gyermek után 10 000 forinttal több pénz maradhat a zsebünkben.
Két eltartott gyermek esetén 2016-ban 83 330 forinttal csökkenthetjük az adóalapunkat, tehát a megtakarított adó 12 500 forint lesz.
Két gyereknél a következő években fokozatosan emelkedik majd a megtakarított adó összege is, 2019-re megduplázódik.
Ez 2017-ben 15 000 forintot, 2018-ban 17 500 forintot, 2019-ben és az azt követő években pedig 20 000 forintot jelent majd.
Három és többgyerekes családok esetén 2016-tól kezdve 220 000 forinttal csökkenthetjük az adóalapunkat, ezzel együtt marad a 33 000 forint összegű gyermekenkénti „adómegtakarítás”.
Bár a dolgozók nem kapnak majd több béren kívüli juttatást emiatt, a munkáltatók kedve talán jobb lesz: 35,7-ről 34,21%-ra csökken az adója a munkahelyi étkezésnek, az Erzsébet-utalványnak, az önkéntes egészség-, vagy önsegélyező pénztárba és önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegnek, helyközi bérletnek, iskolakezdési támogatásnak és az iskolarendszerű képzésre fordítható juttatásnak is.