Voltak nehézségek II. Erzsébet és Fülöp herceg 70 éves házasságában

Amikor életük során harmadszorra találkoztak a Brit Királyi Haditengerészet egyik támaszpontján, unokanővére szerint Erzsébet azonnal beleszeretett a görög hercegbe, és onnantól kezdve mindent megtett, hogy Fülöp viszonozza a szerelmét. Apját, VI. Györgyöt is meggyőzte, hogy adja hozzá egy gyakorlatilag nincstelen, címétől megfosztott herceghez, akit a családjával együtt elzavartak a görögök.

Erzsébet 21. születésnapja után bejelentették az eljegyzésüket, és pár hónappal később, 1947. november 20-án sor került a lakodalmukra is, ami Winston Churchill szavaival élve,

"hozott egy kis színt Londonba a háború szürkesége után."

A valóra vált tündérmesének tűnő kapcsolatuk azonban nem volt mentes a buktatóktól. Fülöp kénytelen volt beletörődni abba, hogy a gyerekei nem az ő nevét viszik tovább, felesége megkoronázása után pedig egyértelműen csak másodhegedűs szerep várt rá a monarchiában és a családban is. Mindez egy másik, hozzá hasonlóan akaratos és szigorú értékrenddel rendelkező férfinak maga lett volna a pokol. De Fülöp felismerte, hogy mi a feladata: támogatni a királynőt mindenben.

Cserébe azt csinálhatott, amit csak akart, így válhatott a brit királyi család legszórakoztatóbb tagjává a közvélemény szemében, hiszen a viselkedése és a védjegyévé vált kétértelmű viccei kiemelték a karót nyelt nemesek sorából. II. Erzsébet szerint, ha férjére rákényszerítette volna a monarchia elvárásait, akkor hamar véget ért volna a házasságuk.

Nincs annál rosszabb ötlet, mint egy férfit rövid pórázon és keretek között tartani - vélekedett.

Eme bölcs gondolat mentén élve ma ünnepli a platinalakodalmát a brit királyi pár, és a szemükben még mindig látni a csillogást, ha egymásra néznek. Érthető, ha négy gyerekük és az unokáik számára is példaértékű ez a 70 év, ami a történelem leghosszabb házassága a brit királyi családban, és valószínűleg az is marad örökre.