„Egy ártatlan ember segélykiáltása” - Curtis megosztotta bátyja levelét

Egy ártatlan ember segélykiáltása 

Széki Lajos 2026.04.24.

Mindenben tartom az álláspontomat, elfáradtam, megtörtem. 5 éve vagyok szigorított fegyházkörülmények között. Minden nap úgy ébredek fel, hogy nem tudom felfogni, miként keveredtem ebbe a teljesen abszurd helyzetbe.

Az elmúlt 5 év a családomat és engem is lelkileg nagyon megviselt, megtört. 5 év alatt teljesen leépültem mentálisan és egészségileg. Annak ellenére, hogy ezt megelőzően rendkívül erős fizikai és mentális állapotban éltem az életem. Ez nagyban köszönhető a katonai pályámnak, amire a családom mellett a legbüszkébb vagyok. Az elsőfokú bíróság a múltbeli katonai szolgálatomat is ellenem fordítja. Meggyalázza az indoklásában azzal a kijelentésével, hogy – idézem: ’Széki Lajos a katonai múltjára való tekintettel követhette el ezt a bűncselekményt.’

Ezt visszautasítom a magam és minden katonatársam nevében. Mert pontosan mi, katonák tudjuk a legjobban, hogy nekünk is mennyit ér egy ember élete. Katonai szolgálatom alatt végig a Magyar Honvédség kiemelt objektumainak és a Honvéd Vezérkar védelméért voltam felelős. Ez a defenzív feladatellátás a hosszú szolgálati időm alatt genetikailag kódolódott a vérembe, belém ivódott. Nem vagyok gyilkos, nem tudnék senkit sem ok nélkül, önös érdekből bántani. Én csak egy, a bűncselekmény előtti többdiplomás, nyugállományú katona vagyok, aki semmit sem tudott a bűncselekmények és eljárások menetéről.

Nagyon azt gondoltam, hogy a nyomozóhatóságok által a médiában hangoztatott, preferált vallomásellenőrző poligráfos rendszer segítségével bebizonyíthatom az ártatlanságomat. Ezért már az eljárás elején saját magam önként kértem, könyörögtem, hogy végezzék el rajtam ezt a vizsgálatot, mert nem követtem el a terhemre rótt bűncselekményt. Ezt többszöri panasztétel után nagy nehezen a nyomozóhatóság abszolválta. A szakértő a nyomozóhatósággal közösen összeállított egy olyan kérdéssort, amely teljesen lefedte a Horváth Attila által kreált, többször módosított hamis vádakat.

Az elvégzett vizsgálat után a Nemzeti Védelmi Szolgálat szakértője a levezetésében kijelentette, hogy – idézem: ’Az általános kérdések tesztjében regisztrált fiziológiai reakciók alapján Széki Lajos nem adott megtévesztésre utaló jeleket a teszt kritikus kérdéseire.’ Ezután jött a felismerés, hogy hiába a rendszeresített, elfogadott és gyakran használt 21. századi high-tech vizsgálati rendszer, ha az ügyészség a médiát telekiabálja azzal, hogy X vagy Z nem vállalta, vagy megbukott a poligráfos vizsgálaton – de csak abban az esetben veszi figyelembe a vizsgálati eredményt, ha az a vádhatóság által felállított elméletet támogatja.

Viszont, mint az én esetemben is tisztán látható: ha az a terhelt által előadott tényeket erősíti, akkor a vádhatóság nem tartja relevánsnak a kijelölt szakértő által megállapított eredményt. Kérdezem a tisztelt bíróságot: miként tudja bizonyítani egy ember az ártatlanságát, amikor egy olyan ember hamis vádjaival kell felvennie a harcot, akinek a vallomásából egyértelműen kirajzolódik, hogy életvitelszerűen csalásokból, megtévesztésekből, hazugságokból élő, manipulatív, nárcisztikus személy?

Tisztelt bíróság, számunkra számtalan bizonyíték szól mellettünk, és az ártatlanságunkat igazolják. De egy olyan ember többször módosított, hamis vallomása alapján kaptam elsőfokon életfogytig tartó büntetést, akiről a nyomozás során – sőt, az ügyész úr által a vádbeszédjében is – megállapították: minden elmondható róla, csak az nem, hogy szavahihető. Ő és a felesége is – aki nem elhanyagolható módon a sértett volt felesége – megbuktak a vallomásellenőrző vizsgálatukon. 5 hosszú év elteltével úgy állok itt, hogy még mindig nem tudom, milyen más eszköz lehet egy ártatlan embernek az igazság bebizonyítására.

Számomra mostanáig elképzelhetetlen volt, hogy egy többszörösen büntetett előéletű, életvitelszerűen hazugságokból élő, manipulatív, nárcisztikus ember számos alkalommal módosított ellentmondásai nagyobb súllyal essenek a bíróság előtt latba, mint három büntetlen előéletű, tisztességben megőszült családapa poligráfos vizsgálattal megerősített, egymással egyező vallomása. Pusztán az ügyészség azon téves, koncepciós álláspontja alapján, hogy – idézem: ’Igaz, hogy Horváth Attila egy hazudós, manipulatív, nem jó ember, de most miért hazudna?’ Az ügyészségnek sajnos megvan az a nagy hibája, rossz szokása, hogy mindig azt hiszi el, amit hinni szeretne, vagy hinniük kell. Ebben az eljárásban az is hihetetlen számomra, hogy az ügyészség álláspontja szerint mindenki – az összes tanú, aki nem illeszkedik az ügyészség által kialakított koncepcióba – rosszul emlékszik, rosszul tudja, valótlant állít, hazudik, és csak a Horváth Attila által előadott hamis vád a releváns.

Ez egy nagy ügy, aminek a szálai messzire nyúlnak. Nem tudom, kinek az érdeke volt az emberölés, és kinek az érdeke, hogy ezt ránk terheljék. De nem kell jogot végezni ahhoz, hogy az ember lássa: itt valami nagyon nem stimmel.

Én egyetlen dolgot kérek a tisztelt bíróságtól: mégpedig azt, hogy az ügyben feltárt tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az igazságot kutatva, belső meggyőződésüknek megfelelően ítéljenek. Állítsák helyre a megtépázott becsületemet, engedjenek vissza a családomhoz. Hadd élhessem a normális életemet. Kérem a tisztelt bíróságot, hogy mentsenek fel, mert semmilyen bűncselekményt nem követtem el, ártatlan vagyok.

Köszönöm, hogy ezt elmondhattam, és meghallgattak.”

Tisztelettel Széki Lajos