Megszakad a szív: Markó Iván napokig haldoklott magányosan

Mint arról korábban a Ripost is beszámolt, hatalmas veszteség érte a magyar táncművészetet: Markó Iván 75 esztendősen elhunyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette a táncművészt.

A táncművészt csütörtökön hajnalban Budapesten érte a halál egy kórházban. Számos megnevezést tudhatott magáénak, mint Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, balettigazgató, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, érdemes művész. Markó Iván a magyar balett óriása volt, művészeti vezetőként és koreográfusként mindig arra törekedett, hogy a közönséget megszólító, érzelemgazdag, gondolatébresztő, ugyanakkor látványos műveket komponáljon.

A Blikk információi szerint Markó Iván szervezete feladta a folyamatos harcot a nikotinnal, az alkohollal és a stresszel. Magányosan élt hatodik kerületi lakásában, ahol végül rosszul lett.

Egyik közeli ismerőse kereste fel, de hiába döngette az ajtót, Iván nem válaszolt. Rosszat sejtve segítséget hívott, az ajtót úgy törték rá a táncművészre, akit a földön fekve mozdulatlanul találtak meg. Azonban az élet még pislákolt benne, gyenge légzése volt. A teste viszont teljesen kiszáradt, ami miatt úgy gondolják: jó ideje feküdhetett a padlón mozdulatlanul. A János Kórházba szállították, ahol az orvosok három napon keresztül küzdöttek az életéért, de mindhiába.

„Harminc éve vagyunk barátok, harminc éve gondoljuk úgy a másikról, hogy fontos a számunkra. Az egyik legfontosabb ember. Hiszek a férfi és a nő barátságában, és erre mi vagyunk, illetve mi voltunk a legjobb példa. Egy családi kapcsolat révén ismertem meg Ivánt, és onnantól kezdve szinte elválaszthatatlanok lettünk. Nap mint nap beszéltünk, olykor ötször is telefonon, és ha csak az idő engedte, személyesen is. Imádtuk a kutyákat, neki volt egy bobtail, gyakran vigyáztam rá, és gyakran vigyáztam Ivánra is. Magának való ember volt, ám mégsem boldogtalan. Voltak az életében súlyos mélypontok, amikor az élet vagy inkább néhány ember váltásra kényszerítette, de túllendült mindenen, és élni akart. Szeretett élni, szerette a színházat, a táncot mindenekelőtt. Talán ezért is volt benne annyi akaraterő, hogy a közelmúltban, hosszú-hosszú évtizedek után leszokott a cigarettáról. Sajnos, túl későn” – nyilatkozta a Blikknek Markó Ivánról Komáromi Ágnes.