Drámai vallomás: függőséggel küzdött a Kossuth-díjas magyar művész

A hite mentette meg a Kossuth-díjas színművészt, Eperjes Károlyt, hogy a művészi tökéletesség keresése ne váltson át önpusztításba.

Az általa követett módszer a teljes átlényegülésen alapul, ami viszont veszélyes helyzetekbe sodorhatja a művészt. Erről az Aréna című műsorban vallott, a beszélgetésből a Blikk közölt részleteket.

"Azt is elhittem, hogy csak úgy lehet egy drogost eljátszani, ha az ember kipróbálja. Kétszer is ott voltam a pokol kapujában. Nem lehet leírni, de tudom, hogy ott voltam. Meg is szólított az úr, hogy ne lépjek tovább" – idézte fel a stúdióban Eperjes.

A Halhatatlanok Társulatának tagját erős hite óvta meg, szerinte enélkül a terápia is kudarcot vallott volna: "Terápiával ki lehet jönni minden szenvedélybetegségből, de az ember előbb-utóbb visszaesik. Ha a túlzott szenvedély helyére nem az egyetemes orvos kerül, akkor az ember nem tudja rendbe tenni magát. Bármilyen szenvedélyből igazából csak az isteni orvoson keresztül lehet kijönni, és én ezt katolikus hitemben megtaláltam, azóta napi szentmise és szent áldozás nélkül nem tudok és nem is szeretnék élni, mert akkor talán áldott állapotban vagyok a magam gyarlóságaival."

Eperjes Károly korábban már beszélt a kísértésekről, amik például az 1988-as Eldorádó forgatása, valamint az 1994-es A nagybácsi álma című Dosztojevszkij-novella próbasorozatai közben érték.

"Ital és drog, az elképzelhető legrosszabb dolgok férkőztek az életembe. Egyszer csak rá kellett döbbennem: úgy festek ikont, hogy én nem vagyok ikon... Hazudtam a jót, és emiatt majdnem elvesztem. Egyszer, az Eldorádó forgatása közben és később, a régi Művész, mai nevén Thália Színház színpadán Anatolij Vasziljevvel folytatott próbák alatt volt két olyan kegyelmi pillanat, amikor rájöttem, ez így nem mehet tovább" – magyarázta az interjúban a művész, aki szerint a sikereket is ugyanolyan nehéz jól feldolgozni, mint a bukást, mert elbizakodottá válhatunk tőle.

Eperjes bevallotta, nem mindig tudta jól feldolgozni a sikert: "Ez más társadalomban is így van, hogy akik a sikert elérik, azt nem biztos, hogy jól kezelik. Beviszik őket az éjszakába vagy más furcsaságba, a kényelem és az élvezet örömei elhatalmasodnak, és az ember kisiklik."

Egy hónapja már nem kell a menetjegyért fizetnie, de mint mondta, még nem akar nyugdíjba menni.