Elmebeteg nevelőapja ütötte-verte Paudits Bélát!

Paudits Béla Budapesten született 1949. augusztus 19-én, és a belvárosban nőtt fel. Egész életét a fővárosban töltötte, ahová haláláig nagyon kötődött.

Egy bérház harmadik emeletén élt a szüleivel az Aradi és Eötvös utca sarkán, tízéves koráig pedig minden meseszerűen alakult.

Édesanyja, Emília imádta a fiát, ám az édesapja inkább az alkoholt és a mulatozást választotta, mint a családját. Emília ezt egy idő után már nem tudta elviselni, ezért elvált az idősebb Paudits Bélától, majd rögtön újra szerelembe esett.

Egy fiatal vendéglátós férfival házasodott össze, ám nem is sejtette, ezzel mekkora hibát követ el. Bár Emília váltig állította, hogy a férfi tisztességes és sosem emel majd kezet rájuk, hamar kiderült, hogy nagyobbat nem is tévedhetett volna.

„Amikor ez történt, az apai nagy­anyám eljött, és azt mondta édesanyámnak: Nézd, a fiamtól elváltál, aki egy részeg bolond volt. De most hozzámész egy józan bolondhoz – mondta a nagyi, és akkor még nem is sejtettük, mennyire igaza lesz!” – idézte fel a Rivaldafényből a nyomorba című életrajzi könyvében gyermekéveit a színész. És valóban, Paudits mamának igaza lett: bár a nevelőapa valóban jó pincér volt, de a kezdetektől nem jött ki a kis Bélával.

A férfi nem tudott mit kezdeni a kamaszodó gyermekkel, ezért többször is elverte.

Ám kegyetlensége nem merült ki ennyiben, egyik nap Béla arra ért haza, hogy a nevelőapja a harmadik emeletről lógatja ki az édesanyját, akit csak a szomszédok győzködése mentett meg a biztos haláltól.

„Az eset után egyre több dolog derült ki a bolond Fodor viselt dolgai­ról.

Mint megtudtuk, már megjárta a bolondok házát, jól is érezte ott magát.

Egy alkalommal viszont, amikor a testvéreinél járt, elvitték Szombathelyre, ahol a városi kórházban kapott valamilyen igazolást, amivel munkát vállalhatott. Így aztán amint feljött Pestre, dolgozni kezdett, szinte rögtön megismerte és elvette feleségül az anyámat. Csak éppen azt felejtette el közölni vele, hogy gyógyíthatatlan elmebeteg, az első feleségétől is emiatt vált el” – emlékezett a kötetben Paudits.

A férfi végül évekkel később a pszichiátrián hunyt el, ám Paudits édesanyja a haláláig kitartott mellette.