Rokona előtt is próbálta elrejteni betegségét Somló Tamás

Bár Keveházi Gábort és Somló Tamást szoros rokoni szálak fűzték egymáshoz. Erről igencsak ritkán esett szó.

„Az én édesanyám és az ő anyukája testvérek voltak. A nagynéném, Rozi néni és Tamás a szülői válás miatt meglehetősen eltávolodtak egymástól. Az unokabátyámat tulajdonképpen Somló papa második felesége, Margit nevelte fel. Tamás sokáig neheztelt az édesanyjára, szerencsére később ki tudtak békülni, jó lett a kapcsolatuk. Ez a magyarázata, hogy Tamás mindig úgy nyilatkozott az újságoknak, hogy két anyukája volt.”

Keveházit és Somlót éveken keresztül több ezer kilométer választotta el egymástól. Kapcsolatuk erősségén ez mégsem ejtett soha csorbát. Még Tamás legutolsó éveiben is arról esett a legtöbb szó köztük, hogy milyen jó lenne közösen alkotni valamit.

„Azt latolgattuk, hogy csinálunk egy olyan balettelőadást, amelynek ő írja a zenéjét, én pedig kitalálom hozzá a koreográfiát. Sajnos, erre már nem kerülhet sor…” – mesélte a Storynak a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész, aki elmondta, néhány hónappal a halála előtt találkozott utoljára a legendás zenésszel.

„Elmentünk kávézni, és beszélgettünk egy nagyot. Sajnos akkor már nagyon látszott rajta, hogy nincsen jól.

Úgy érzem, ő is tisztában volt azzal, hogy mennyire beteg, de nem panaszkodott.

"Mindig optimista, jó kedélyű ember volt. Mérhetetlenül fáj, hogy Tamás ilyen fiatalon ment el, azt pedig különösen sajnálom, hogy nem tudtam hazajönni külföldről a temetésére.

Ahogy hazaérek, az első utam a temetőbe vezet, szeretnék méltó módon búcsút venni tőle.