Férje kezét fogva hunyt el a magyar színésznő

Pap Vera, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő tavaly április óta nincs velünk, de a filmjeiben, a barátok, a kollégák és a családja szívében, emlékeiben még ma is jelen van.

Férje, Sándor pedig még most sincs túl Vera elvesztésén. Csöndesnek és üresnek érzi a szigligeti házat, ahol egykor együtt éltek. Otthonukban minden ugyanúgy van a színésznő halála óta: a nappaliban ott lóg a falon az őt ábrázoló két festmény, a hálóban a róla készült fotók.

"Amikor beteg lett 2012-ben, eleinte fel sem fogtuk, milyen nagy a baj. Az orvosok 10 százalék túlélési esélyt adtak, a világ legtermészetesebb módján mi ebben a 10 százalékban hittünk."

A halálra se Vera, se én nem készültünk fel. Az utolsó percig azt hittük, meggyógyul, mígnem tavaly április 9-én örökre elaludt.

"Katolikus vagyok, Vera is az volt, de azt kell mondjam, a mi vallásunk nem igazán készít fel a halálra. Nemrégiben a barátaimmal Ázsiában jártam, tudom, mennyivel könnyebb nekik azt ott feldolgozni."

- mesélte sóhajtva a Bestnek az özvegy.

Nem telik el úgy nap, hogy ne idézné fel Sándor a feleségével kapcsolatos szép és fájó emlékeket.

"A betegség korán elragadta, de azt a sok közös élményt, amit együtt megélhettünk, soha senki nem veheti el tőlem. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy olyan munkám van, ami lehetővé tette, hogy az utolsó három évben, amikor már rendszeresen jártunk orvosokhoz, sokat lehettem vele."

Rengeteg időt töltöttünk kettesben, rengeteget beszélgettünk, ismertük a másik minden gondolatát. Amikor pedig eljött az utolsó nap, végig ott voltam mellette, fogtam a kezét, míg örökre el nem aludt

- emlékezett vissza szomorúan a férj.