A legkisebb koporsó a legnehezebb: 8 éves kisfiú halt meg, de 4 embert mentett meg

Theo Kempthorne 2024-ben hunyt el traumás agysérülés következtében – de szervei mára négy másik kritikus állapotú ember túlélésében is segítettek, köztük egy másik gyermeknek és egy harmincas éveiben járó apának.

Theo édesanyja, a 34 éves Gemma Kempthorne, miután még terhessége alatt elolvasott egy cikket a transzplantációkról, szervdonációval kereste meg az orvosokat. Azt mondta, hogy bár „bármit megadna”, hogy visszakapja a fiát, örökséget hagyott maga után azzal, hogy más családokat segített.

Theo egy ritka betegséggel, orvosi nevén hydrocephalusszal született – ez folyadék felhalmozódása az agyban. A cornwalli Wadebridge-ből származó Gemma elmondta, hogy mindössze 20 hetes terhesen tájékoztatták fia állapotáról, és figyelmeztették, hogy a fia a szülés után is beteg lehet. Szerencsére Theo „egészségesebben született, mint várták”, és csecsemőkorában egy shuntöt – egy vékony, rugalmas csövet szeleppel – ültettek be az agyába, hogy elvezethesse a felesleges folyadékot.

Gemma azt mondta, hogy imádott iskolába járni, és a vízzel meg a homokkal játszani. Szerette nézni a Binget, a Mancs őrjáratot és ölelgetni a szeretteit. De tragikus módon, amikor Theo nyolcéves volt, a sönt meghibásodott, ami katasztrofális agykárosodást okozott nála.

„Az idegsebészek azt mondták, hogy nincs esélye a túlélésre” – mondta Gemma. „Valahogy tudtam – éreztem, hogy elment. Ha egy szervet adományozhattam volna Theo megmentésére, akkor egy percig se késlekedtem volna. De mivel az agya volt a felelős, ez soha nem jöhetett szóba.”

„Rögtön rákérdeztem a szervadományozásra. Azt hiszem, kicsit meglepődtek, de azt mondtam nekik, hogy már megbeszéltem magammal, amikor terhes voltam vele, hogy mit fogok tenni.”

Theo szíve egy másik gyermeket mentett meg, míg veséit, hasnyálmirigyét és máját három, harmincas éveikben járó betegnek adományozták, akik közül az egyik apa volt.

Mielőtt Theo megszületett, Kempthorne látott egy hírt egy transzplantációra szoruló babáról, és egy másikról, aki szervadományozó lett. Azt mondta: „Tanulmányoztam az újraélesztést és a hasonló eljárásokat, felkészülve arra, hogy Theo rossz állapotban születik. Láttam egy cikket egy transzplantációra szoruló babáról, és elgondolkodtattam, hogy ha Theo nem éli túl, akkor mit tegyek én? Szerencsére Theo egészségesebben született a vártnál, és nyolc évig egyáltalán nem kellett ezen gondolkodnom. Csak azon a napon kellett újra rágondolnom.”

„Bármit megadnék, hogy Theot visszakaphassam, de ő ezt az örökséget hagyta hátra, és képes volt segíteni más családoknak, hogy ne kelljen elveszíteniük valakit, és visszaadta nekik az életüket.”

„Jó egészséget kívánok azoknak, akiknek adományozott, és remélem, hogy a transzplantációjuk sikeres volt. Keserédes érzés, hogy el kellett veszítenem Theót – semmi sem fogja elvenni a fájdalmat –, de egy része tovább él.”