KÜLFÖLD
"Vissza kell szereznünk a demokratikus kontrollt a migráció felett!"
Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter egy lapinterjúban arról beszélt, hogy Franciaország elérte a migrációs tűrőképességének határát, ezért három évre teljesen felfüggesztené a legális bevándorlást az országba – számolt be róla a Brussels Signal.
Darmanin szerint Franciaország „elérte integrációs és asszimilációs képességeinek határát”, és minél hamarabb szükség lenne egy „bevándorlási moratóriumra". Ennek keretében a miniszter nemcsak a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek korlátozását tartja szükségesnek, hanem a családegyesítés szigorítását is, vagyis azt gyakorlatot szüntetné megszüntetni, hogy a Franciaországban dolgozó külföldiek automatikusan magukkal hozhatják a családtagjaikat is.
Mindemellett a tárcavezető egy alkotmánymódosítást is sürgetett annak érdekében, hogy Franciaország migrációs kvótákat vezethessen be. Darmanin elképzelése szerint a francia parlamentnek – vagy közvetlenül a kormánynak – évente kellene meghatározni, pontosan hány külföldi állampolgár léphet be és telepedhet le az országban, külön bontásban a bevándorlás különböző típusaira.
A miniszter érvelése szerint ezzel vissza lehetne szerezni a „demokratikus kontrollt” a migráció felett: vagyis a választott politikai vezetés döntene arról, hogy az ország gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból mennyi és milyen típusú bevándorlást tart elfogadhatónak.
Darmanin radikálisan bevándorlásellenes megnyilvánulása azért is keltett nagy feltűnést, mert néhány éve még jóval megengedőbb álláspontot képviselt a kérdésben. A 2023-as francia bevándorlási törvény egyik fő arca éppen ő volt. Az a jogszabály egyszerre próbált szigorítani az illegális bevándorlással szemben, ugyanakkor bizonyos munkaerőhiányos ágazatokban lehetőséget adott az ott dolgozó irreguláris migránsok legalizálására. Darmanin akkor még „kiegyensúlyozott” reformról beszélt: szigorúbb ellenőrzés, de gazdasági realizmus mellett.
Elemzők szerint a tárcavezető pálfordulásának egyik fő oka a 2027-es francia elnökválasztás közeledése. Mivel Emmanuel Macron már nem indulhat újra, a politikai mezőny újrarendeződik. Darmanin egyre nyíltabban pozicionálja magát elnökjelöltként, miközben igyekszik megszólítani azokat a jobboldali szavazókat, akik aggódnak a migráció miatt.
Szakértők szerint Darmanin bevándorlási javaslatának megvalósíthatósága erősen kétséges. Ennek oka, hogy Franciaországot kötik az európai uniós szabályok, az emberi jogi egyezmények és a saját alkotmányos normái is. Tehát gy általános bevándorlási stop valószínűleg alkotmányos és uniós jogi vitákat váltana ki.
Kritikusok szerint a miniszter tudatosan normalizálja a szélsőjobboldali retorikát. Úgy látják, hogy a politikai elit a társadalmi feszültségekre nem hosszú távú integrációs politikával válaszol, hanem identitáspolitikai keménykedéssel. Mások viszont azt állítják, hogy a francia politika egyszerűen kénytelen reagálni egy valós társadalmi problémára, amelyet sokáig tabuként kezeltek.
Franciaországban 2024-ben minden eddiginél nagyobb mértékben nőtt a külföldön született lakosság száma – derül ki a francia nemzeti statisztikai hivatal, az Insee tavalyi adataiból. A hivatal szerint egy év alatt 434 ezer fővel emelkedett a külföldön született, Franciaországban élő emberek száma, így a teljes létszám elérte a 7,7 millió főt. Ebből 5,1 millió külföldi állampolgár, 2,6 millió pedig már megszerezte a francia állampolgárságot.
A növekedés megegyezik az előző három év összesített értékével, vagyis a 2024-es évben olyan ütemű bevándorlás zajlott, amilyenre korábban nem volt példa.
Az újonnan érkezők hetven százaléka Afrikából származik, főként Észak- és Nyugat-Afrikából. Az Insee szerint ez a csoport az, amely a legnagyobb arányban törekszik a francia állampolgárság megszerzésére, így hosszabb távon a francia társadalom szerkezetét is jelentősen befolyásolja. A hivatal adatai szerint a külföldiek származás szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben látványosan átalakult.
1968-ban a Franciaországban élő külföldiek közel háromnegyede európai ország állampolgára volt, és mindössze egynegyede afrikai. 2024-re ez az arány megfordult: ma már a külföldiek közel fele afrikai, és csupán egyharmaduk európai
– idézi az Insee elemzését a Breitbart.
A külföldön született lakosság ma a teljes francia népesség 8,8 százalékát teszi ki. Bár ez meghaladja a korábbi éveket, még így is alacsonyabb az Európai Unió 9,6 százalékos átlagánál, és jóval alacsonyabb, mint Németországban, ahol a külföldi születésűek aránya 14,5 százalék körül alakul.
A franciaországi mutatók még mindig jóval alacsonyabbak, mint az Egyesült Királyságban
A brit parlament alsóházának becslése szerint 2023 közepén az Egyesült Királyságban – főként Angliában és Walesben – a lakosság 18 százaléka volt külföldön született. Az Oxfordi Egyetem Migrációs Megfigyelőközpontja szerint az Egyesült Királyságban utoljára 2004-ben volt olyan alacsony a külföldön születettek aránya, mint amilyen jelenleg Franciaországban.
A számok azt mutatják, hogy Franciaország – amely évtizedek óta az afrikai és közel-keleti migráció egyik fő célpontja – továbbra is meghatározó szereplője az európai bevándorlási folyamatoknak.
A demográfiai változások egyre erőteljesebben formálják az ország társadalmi arculatát, és a közéleti viták egyik legfontosabb témájává váltak.
Nő a migráció és a bűnözés Franciaország déli határán
Az elmúlt hónapok hírei szrint ismét nő a nyomás a francia hatóságokon miután az elmúlt időszakban egyre több bevándorló érkezik Olaszország irányából.
A migráció növekedése pedig a bűnözés növekedését is magával hozza.
A hatóságok megerősítették a határvédelmet: több száz rendőrt, határőrt és csendőrt vezényeltek a helyszínre. A hírek szerint 434 embert már kiutasítottak, köztük bűnözőket, korábbi elítélteket és 12 radikalizálódott személyt is.
Ripost hírek
