Washington már a Falkland-szigetek elvételével fenyegeti a briteket

Egy Pentagonból kiszivárgott belső levelezésre hivatkozva a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket fontolgat azokkal a NATO-szövetségesekkel szemben, amelyek Washington megítélése szerint nem támogatták kellő mértékben az Irán elleni háborús erőfeszítéseket. A dokumentumban felvázolt lehetőségek között szerepelnek súlyosabb intézkedések is, például egyes országok kizárása a katonai szövetségből, illetve bizonyos területek feletti szuverenitásuk megkérdőjelezése.

Korábbi értesülések szerint Washington az elmúlt időszakban egy informális listát is összeállított azokról a NATO-tagállamokról, amelyeket „megbízhatatlannak” vagy „barátságtalannak” tart. Már önmagában ez a fajta besorolás is szokatlan lépésnek számít a szövetségen belül, a legfrissebb hírek azonban arra utalnak, hogy az amerikai katonai vezetés ennél is tovább ment. A kiszivárgott e-mailek alapján a védelmi minisztérium most különféle nyomásgyakorló eszközöket mérlegel azokkal az országokkal szemben, amelyek nem nyújtottak Washington szerint elegendő támogatást az Irán elleni műveletek során.

Bár a NATO, mint szervezet hivatalosan nem vett részt a konfliktusban, Washington több tagállamtól – különösen európai partnereitől – elvárta volna, hogy legalább logisztikai vagy politikai támogatást biztosítsanak. Ezzel szemben több ország, köztük Spanyolország, Franciaország, Olaszország és részben az Egyesült Királyság is, visszafogott vagy elutasító álláspontot képviselt, ami az amerikai vezetés egyes köreiben csalódást és frusztrációt váltott ki.

Az e-mailek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az a felvetés volt, hogy az Egyesült Államok akár „felül is vizsgálhatná” álláspontját a Falkland-szigetek hovatartozását illetően. A dél-atlanti szigetcsoport jelenleg brit fennhatóság alatt áll, ám Argentína régóta vitatja ezt, és saját területeként tekint rá. A dokumentumok szerint egy esetleges amerikai álláspontváltás – vagy akár ennek lebegtetése – egyértelmű politikai üzenetet hordozna: Washington így jelezhetné elégedetlenségét, miközben fokozná a diplomáciai nyomást Londonra.

A Falkland-szigetekkel kapcsolatos felvetés különösen érzékeny, mivel nem csupán kétoldalú brit–amerikai kérdésről van szó, hanem egy régóta fennálló nemzetközi vitáról is. Argentína számára minden olyan jelzés, amely az amerikai álláspont esetleges változására utal, politikai lehetőséget jelenthet, míg az Egyesült Királyság számára ez komoly diplomáciai kihívást jelentene.

A másik radikális felvetés Washington részéről az volt, hogy Spanyolországot akár ki is zárhatnák NATO-ból a "renitens" viselkedése miatt. Ennek a hátterében az áll, hogy Madrid az iráni konfliktus során határozottan elzárkózott az amerikai hadműveletek támogatásától: nem járult hozzá katonai bázisainak használatához, és a spanyol kormány politikai szinten is kritikus hangot ütött meg Washington lépéseivel szemben.

Elemzők szerint a kiszivárgott e-mailek nem egy közelgő politikai fordulat konkrét bizonyítékai, hanem inkább egy feszült geopolitikai helyzet lenyomatai. A dokumentumok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok bizonyos köreiben egyre inkább teret nyer az a gondolat, hogy a szövetségesekkel szemben is érdemes keményebb eszközöket alkalmazni, ha azok nem igazodnak az amerikai stratégiai célokhoz. Ugyanakkor az is világos, hogy az ilyen elképzelések gyakorlati megvalósítása komoly kockázatokkal járna, és könnyen olyan következményekhez vezethetne, amelyek messze túlmutatnak az aktuális konfliktuson.