Az izlandiak többsége elutasítja az ország EU-csatlakozását

Az izlandi állampolgárok 47 százaléka ellenzi EU-tagságát, míg mindösszesen 40 százalékuk támogatja a tejleskörű uniós csatlakozást - derült ki az izlandi közszolgálati hírcsatorna (RÚV) megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményéből. Az egyértelmű uniós elutasítottság azért figyelemreméltó, mert Izlandon az elmúlt időszakban ismét napirendre került az európai integráció kérdése.

Izland legutóbb 2009-ben indítványozta a felvételét az Európai Unióba, a tárgyalások azonban megrekedtek, majd 2013 júniusában egy újonnan felálló kormány felfüggesztette a csatlakozási eljárást. A folyamat addigra már előrehaladott volt: a 33 tárgyalási fejezetből 11-et lezártak.

Reykjavík nemrég ismét kezdeményezte, hogy újraindítsák a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió-val. A döntést elsősorban a geopolitikai feszültségekkel, és a romló nemzetközi biztonsági környezettel magyarázták. A kérdésről augusztus végén népszavazáson dönthetnek az izlandiak. 

Az elmúlt egy év felmérései kifejezetten hullámzó képet mutatnak arról, mennyire csatlakozás-pártiak az izlandiak. 2025 tavaszán még inkább az EU-párti álláspont volt erősebb: akkor a válaszadók mintegy 44 százaléka támogatta a csatlakozást, míg körülbelül 36 százalék ellenezte. 2026 elejére ez az arány kiegyenlítődött, és több mérés is teljes döntetlent – nagyjából 42–42 százalékos megoszlást – mutatott.

A Gallup legfrissebb, reprezentatív mérés szerint mára az EU-tagság ellenzői kerültek relatív többségbe, ami jelentős elmozdulást jelent a korábbi hónapok trendjeihez képest. Fontos azonban hangsúlyozni: ez az előny nem feltétlenül stabil vagy tartós.

A jelenség mögött az izlandi társadalom sajátos viszonya áll az európai integrációhoz. A kérdés ugyanis nem egyszerűen „igen” vagy „nem” mentén szerveződik. A felmérések következetesen azt mutatják, hogy miközben az EU-tagság támogatottsága megosztott, addig a csatlakozási tárgyalások újranyitását már jóval többen pártolják.