„Egy hétre eltűntem a saját életemből” – Fiatal anyaként kapott sztrókot, újra kellett tanulnia beszélni és járni

Sztrókot kapott egy édesanya, miután kislányát világra hozta. Először a tüneteit kullancscsípésnek hitték, azonban pár nappal később az édesanya a saját otthonában éles fejfájást tapasztalt. Akkor már tudta, hogy nagy a gond, és a helyzet egyre rosszabbra fordult.

Sztrókot kapott nem sokkal a szülés után

Problémamentes terhesség után adott életet lányának 2019 májusában Leen Lorig, aki három héttel később furcsa tüneteket tapasztalt: testét ellepték a kiütések, bemerevedtek az ízületei, és erős fejfájástól szenvedett. Az orvosok először azt hitték, hogy egy kullancs fertőzhette meg Leen-t, így ez alapján kapott kezelést. Az elkövetkezendő néhány nap viszont mindent megváltoztatott: leírhatatlan fejfájásra ébredt az otthonában.  

A fájdalom csillapítására gyógyszert vett be, de qaz nem használt, végül kórházba került. Az első vizsgálatok nem mutattak semmi eltérést, az állapota pedig rohamosan romlott. „Magától mozgott a karom, nem tudtam irányítani, és semmit sem tudtam megfogni” - mesélte Leen. A helyzet végül elkezdett kritikussá válni. Az orvosok megkérdezték, hogy hívják, de ne nem tudott válaszolni, majd arcának egyik oldala elkezdett lebénulni, és Leen sztrókot kapott. Ezután elvesztette az eszméletét, majd ezt követően egy héten át mesterséges kómában tartották.  

Később a vizsgálatok egy súlyos érfejlődési rendellenességet, úgynevezett AVM okozta agyvérzést mutattak ki az édesanyánál. Emiatt életmentő műtéten kellett átesnie, miközben az agyában jelentős vérzés keletkezett. Amikor magához tért, semmire sem volt képes. 

- idézte fel a pillanatot.  

Hosszú felépülés várt az édesanyára

Hosszú és kimerítő felépülés várt ezután Leenre: újra kellett tanulnia beszélni, írni és mozogni, miközben a teste jobb oldala teljesen le volt bénulva. és hónapokig tartó rehabilitáción kellett részt vennie. „Szívszorító volt, ahogy egyik napról a másik elvesztettem az irányítást a testem felett” - mesélte Leen.  

Megalázó helyzeteket is hoztak a mindennapok Leen számára: nem tudott önállóan felkelni, segédeszközzel tudták csak kiemelni az ágyból, és az alapvető dolgokat sem tudta hosszú ideig elvégezni. „25 évesen sisakot kellett viselnem és kerekesszékben kellett ülnöm. Nagyon nehéz volt ez lelkileg.” Gyermekeihez is csak akkor tudott visszatérni, miután elkezdett az állapota javulni. Mint mondja, az első alkalom, amikor normálisan érezte magát, Halloweenkor volt. „Senki sem nézett rém furcsán, ami hatalmas megkönnyebbülés volt.”  

Leen sokáig depresszióval küzdött, melyet végül segítséggel, de sikerült legyőznie. Azóta már más szemmel tekint az életre. „Nem leszel már ugyanaz az ember, de lehetsz egy új, teljes értékű személy. Rájöttem, hogy mindenki küzd valamivel akkor is, ha e kívülről nem is látszik. Nem tudom megmagyarázni, miért történnek ezek a dolgok, azt viszont igen, hogy lehet belőle erőt meríteni - és néha azért nevetni is rajtuk ”– zárta történetét Leen a PEOPLE magazin cikkében.