Szárazföldi front nyílhat az iráni háborúban, a kurdoké lehet a főszerep

Egymástól függetlenül több nemzetközi hírügynökség is arról számolt be, hogy Egyesült Államok hadserege és hírszerzési ügynökségei tárgyalásokat folytatnak iráni kurd fegyveres csoportokkal egy esetleges Irán elleni szárazföldi katonai műveletről. A beszámolók alapján egy olyan stratégia körvonalazódik ki, amelynek célja egyfajta „második front” megnyitása Irán nyugati részén, elsősorban a kurdok lakta területeken, hogy megosszák a rezsim erőit.

Bennfentes források szerint az amerikai hírszerző ügynökség (CIA) kurd fegyveres csoportok felfegyverzésén dolgozik, azzal a céllal, hogy szélesebb körű felkelést robbantson ki Iránban. Az amerikaiak állítólag már kapcsolatba lépetek több iráni kurd szervezettel, amelyek régóta fegyveres és politikai konfliktusban állnak a teheráni vezetéssel. Ezek a csoportok elsősorban Irán nyugati tartományaiban rendelkeznek támogatottsággal, ugyanakkor szervezeti és logisztikai központjaik jellemzően a szomszédos iraki Kurdisztán autonóm régiójában találhatók. 

Az elképzelés lényege az lenne, hogy a kurd fegyveres erők – külső támogatással – fokozzák tevékenységüket Nyugat-Iránban, ezzel lekötve az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda erőinek egy részét. Egy ilyen művelet stratégiai értelemben azt a célt szolgálhatná, hogy Iránnak egyszerre több biztonsági kihívással kelljen szembenéznie: egyrészt külső katonai nyomással, másrészt belső fegyveres és politikai destabilizációval.

A kurdok bevonása ebbe a stratégiába több szempontból is logikusnak tűnhet az amerikai döntéshozók részéről. Iránban több millió kurd él, főként az ország nyugati hegyvidéki térségeiben. A régió történelmileg instabil, és az ott működő kurd szervezetek hosszú ideje követelnek nagyobb autonómiát vagy politikai jogokat.

A kurd milíciák évtizedek óta kisebb gerillaakciókat hajtanak végre az iráni biztonsági erők ellen, azonban a beszámolók szerint most egy jóval szélesebb körű, koordinált művelet lehetősége merült fel. A teheráni kormány és a kurd milíciák közötti fegyveres összecsapások időről időre kiújulnak, ami azt jelenti, hogy a térség már most is egyfajta „alacsony intenzitású konfliktuszóna”.

Szakértők szerint az amerikaiak terve rendkívül kockázatos lenne. Az egyik legnagyobb kérdés az, hogyan reagálna Irán egy nyíltan külső támogatással zajló kurd felkelésre. A Forradalmi Gárda az elmúlt években többször is rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre kurd bázisok ellen az iraki határ túloldalán, jelezve, hogy Teherán kész határon túli műveleteket is végrehajtani, ha saját biztonságát fenyegetve érzi. Egy kiterjedt kurd felkelés ezért könnyen regionális konfliktussá szélesedhetne.

További problémát jelenthet a térség geopolitikai összetettsége. Törökország például rendkívül érzékeny a kurd fegyveres csoportok megerősödésére, mivel saját területén is évtizedek óta konfliktusban áll kurd szeparatista szervezetekkel. Tehát ha a kurd milíciák jelentős külső fegyveres támogatást kapnak, az Ankara számára komoly biztonsági fenyegetést jelenthet, és feszültséget okozhat a NATO-szövetségesek között is.