KÜLFÖLD
Halála előtt arra figyelmeztetett, hogy szerinte a világ ismét veszélyes irányba halad, és nem zárható ki egy újabb nukleáris konfliktus lehetősége.
Egy hirosimai kórházban elhunyt Mori Szigeakit, a történelem első atomtámadásának egyik utolsó szemtanúja - jelentette a Japan Times angol nyelvű japán hírportál. A lap beszámolója szerint Szigeakit az egész életét annak szentelte, hogy segítsen feldolgoznia a 20. század egyik legsúlyosabb traumáját a honfitársainak. Több dokumentumfilmben szerepelt, történészként pedig rengeteg különös megállapítást tett a hirosimai atombomba okozta pusztításról.
Mori Szigeakit 1937-ben született Japánban, és mindössze nyolcéves volt, amikor 1945. augusztus 6-án az Egyesült Államok atombombát dobott Hirosima városára. A detonáció közvetlenül több tízezer ember halálát okozta, az év végére pedig meghaladta a 140 ezer főt az áldozatok száma.
Mori a bombázás pillanatában egy pincében tartózkodott, így nem érte közvetlenül a detonáció legpusztítóbb hatása. A robbanás után a romok közül menekülve szembesült a teljesen elpusztult várossal, a súlyosan megégett és haldokló emberekkel. Ezek a megrázó élmények mély nyomot hagytak benne, és egész életére meghatározták gondolkodását és küldetését.
Mori Szigeaki az egész életét az hiroshimai atomkatasztrófa utóhatásainak szentelte. Az egyik legkülönlegesebb vállalkozása az amerikai hadifoglyok történetének feltárása volt, akik a bombázás idején Hirosimában tartózkodtak. Ez a téma évtizedeken keresztül szinte teljesen ismeretlen maradt, mind Japánban, mind az Egyesült Államokban. Mori több mint harminc éven át kutatott levéltárakban, interjúkat készített, és aprólékosan gyűjtötte össze az információkat. Munkájának eredményeként sikerült azonosítania tizenkét amerikai katona nevét, akik hadifogolyként haltak meg az atomtámadás következtében.
Ez a felfedezés nem csupán történelmi jelentőségű volt, hanem mélyen emberi is. Mori felkutatta az áldozatok családtagjait az Egyesült Államokban, és kapcsolatba lépett velük. Sok esetben ezek a családok évtizedeken át nem tudták pontosan, mi történt szeretteikkel.
A vasárnap elhunyt férfi neve 2016-ban vált globálisan ismertté, amikor első hivatalban lévő amerikai elnökként Barack Obama Hirosimába látogatott. A Béke Emlékparkban tartott ceremónia során az elnök hosszan megölelte a könnyeivel küzdő idős férfit.
Mori azonban nemcsak kutató volt, hanem aktív tanú is. Élete során számtalan alkalommal beszélt diákoknak, látogatóknak és külföldi vendégeknek az atombomba pusztításáról. Halála előtt arra figyelmeztetett, hogy szerinte a világ ismét veszélyes irányba halad, és nem zárható ki egy újabb nukleáris konfliktus lehetősége. Úgy vélte, hogy a nagyhatalmak közötti feszültségek és a fegyverkezési verseny emlékeztetnek a múlt legsötétebb időszakaira.
„A dolgok egyre rosszabbak. Nem lepne meg, ha újra bevetnék a nukleáris fegyvereket”
- fogalmazott az utolsó interjújában Mori március elején.
Ripost hírek
