
4 méter magas medveszörnyet láttak Tusnádfürdőn - itt vannak a megdöbbentő részletek
Tusnádfürdő nem maradhat medve nélkül, így vallják a helyiek. Szőke Gábor Miklósnak, a medveszobor megálmodójának egy fröccs mellett jött meg az ihlet.
Múlt héten avatták fel Tusnádfürdő új látványosságát: ami egy 4 méter magas medveszobor, amelyet a világhírű szobrászművész, Szőke Gábor Miklós álmodott meg. Az alkotás a Szent Kristóf Panzió bejáratánál kap helyet, és nem csupán turistacsalogató attrakció kíván lenni.

A Hargita megyei fürdőváros az elmúlt években gyakran szerepelt a hírekben a településre bejáró medvék miatt. A városvezetés munkájának köszönhetően az állatok mára visszahúzódtak, azonban a medve mégis a település egyik legfontosabb jelképe, hiszen a település címerében is ott díszeleg.
Tusnádfürdő nem maradhat medve nélkül
– fogalmazott Varga Attila, a Szent Kristóf Panzió tulajdonosa, aki szerint az alkotás hiánypótló lesz a város életében. Az avatóünnepséget a tervek szerint február 4-én, szerdán tartották, ahová Székelyföld számos pontjáról érkeznek vendégek.

„Egy fröccs mellett született az ötlet” - Szőke Gábor Miklós beszámolója
A szobrászművész lapunknak arról mesélt, hogy a szobor gondolata egészen spontán módon született meg.
Egy nyár esti fröccsözés alkalmával felmerült, hogy Tusnádfürdőn a különböző óvintézkedések miatt eltűntek a medvék. Másnap a barátaim emlékeztettek rá, hogy megígértem: lesz a városnak egy medveszobra. Köztük volt Varga Attila is, aki gyűjtést kezdeményezett
– idézte fel Szőke Gábor Miklós. A szobor megvalósítása viszont egy összefogás eredménye: helyi vállalkozók és magánszemélyek támogatták a projektet, amelybe maga a művész is beszállt.
„Elkezdtem egy szalvétára rajzolgatni, hogyan is nézne ki a szobor, és még aznap kitaláltuk Attilával a pontos helyét. A környezetet Reznicsek Zoltán építész barátom tervezte meg” – tette hozzá.
A medve, mint jelkép!
Arra a kérdésre, hogy miért éppen egy medvét alkotott meg, a szobrász a következő választ adta.
A medve Székelyföldön nem mesefigura vagy folklórdísz, hanem élő kulturális és természeti szövet. Európában ez az egyetlen hely, ahol nem irtották ki, mert az itt élők tudják: a medve nem ellenség, hanem szomszéd, az erdők ura, a vadon lelke
– fogalmazott a művész, aki személyesen is erősen kötődik Erdélyhez: A székelyeket tisztelem keménységükért és tartásukért. Amikor ide érkezem, mindig elfog a hazatérés érzése, mintha második otthonom lenne.
A szobor szerinte nem csupán dísz lesz:
Őrző totemnek képzelem el, az összetartozás szimbólumának. Egy belső erőt jelenít meg, amely védi a területét: zárkózott, lassú tűrésű, de robbanékony.
Cortenacélból született meg az óriás medveszobor
Az álló, mellső végtagjait kitáró medvét ábrázoló alkotás több mint két méter széles, anyaga corten acéllemez, belső váza rozsdamentes acélból készült.
Köztéren nem igazán tudok kicsiben gondolkodni, ez a szobor is közel négy méter magas lett. Csapatommal hónapokat dolgoztunk rajta. A corten különlegessége, hogy felületén idővel tömött rozsdaréteg alakul ki, amely megakadályozza a további korróziót – ez adja a jellegzetes vörösesbarna árnyalatot, ami jól idézi a medve természetes színét
– magyarázta a művész, akinek a projekt személyes ügy is:
„Fontos munka ez nekem, mert barátaim összefogásával valósul meg egy kedves helyen. A székely–magyar barátságot is jelenti.”
Szőke Gábor Miklós és felesége, Hauer Berta rendszeres vendégei a Szent Kristóf panziónak, innen eredt az ötlet, hogy a település kapjon egy olyan jelképet, amely egyszerre kötődik Tusnádfürdőhöz és a művész sajátos stílusához.

A kezdeményezők egyértelműen hosszú távú turistaattrakcióként tekintenek az alkotásra. Sajtóhírek szerint bár felmerült, hogy a szobrot egy időre máshová szállítanák, konkrét döntés nincs, így végleges otthona egyelőre a panzió előtti tér lesz.
Szőke Gábor Miklós állatszobrai
A művész a magyar kortárs szobrászat egyik legismertebb alakja. Monumentális állatszobrai világszerte láthatók: ikonikus ezek közül a Groupama Aréna előtt álló Fradi-sas, és az atlantai Sólyom-szobor.







