
600 nap patthelyzet után sikerült kormányt alakítani Brüsszelben
Nem siették el a dolgot...
Több mint hatszáz napig tartó politikai patthelyzet után csütörtökön sikerült koalíciós kormányt alakítania a kisebb pártoknak Brüsszel fővárosi régiójában - jelentette a Brussels Time angol nyelvű belga hírportál. A lap beszámolója szerint Belgiumban nem ritkák az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások, de a mostani, közel két évig tartó "egyeztetés" történelmi rekordnak számít.

A patthelyzet kialakulásának fő oka a belga politikai rendszer sajátosságaiban keresendő. Belgium szövetségi állam, amelyben a hatalom a szövetségi kormány, a régiók és a nyelvi közösségek között oszlik meg. A Brüsszel-fővárosi régió különösen érzékeny politikai tér: hivatalosan kétnyelvű terület, ahol a flamand és a francia ajkú pártoknak egyszerre kell többséget kialakítaniuk. Ez a kettős legitimáció sokszor nehezíti a koalíciós tárgyalásokat, különösen akkor, ha a választási eredmények széttagolt parlamentet hoznak létre.
A 2024-es választások után pontosan ez történt. Nem alakult ki egyértelmű győztes, a pártok közötti ideológiai különbségek pedig – különösen gazdasági és költségvetési kérdésekben – tartós konfliktusokhoz vezettek. A régió így ügyvezető kormányzással működött, miközben a politikai bizonytalanság gazdasági és pénzügyi aggodalmakat is kiváltott. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a hosszan elhúzódó kormányalakítás hitelpiaci és befektetői kockázatokat okozhat, sőt egyes időszakokban a közszolgáltatások finanszírozása körül is bizonytalanság merült fel.
A politikai bénultság Belgium nemzetközi megítélésére is hatással volt. A belga miniszterelnök több alkalommal bírálta a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a fővárosi régió kormány nélküli működése rontja az ország hitelességét és gazdasági stabilitásáról alkotott képet. A válság egyes politikusok szerint rendszerszintű reformok szükségességére is rámutatott, különösen a bonyolult intézményi struktúra egyszerűsítésének kérdésében.
A patthelyzet a mindennapi politikán túl társadalmi feszültségeket is kiváltott. Brüsszelben időnként civil tiltakozások zajlottak a kormányalakítás elhúzódása miatt, miközben a közvélemény egy része már a belga politikára jellemző hosszú koalíciós tárgyalások újabb példájaként tekintett a helyzetre. Belgiumban korábban országos szinten is előfordult több száz napig tartó kormányalakítás, így a mostani válság ugyan rendkívüli, de nem teljesen példátlan.
A csütörtökön született kormányalakítási megállapodás konkrét politikai kompromisszumok eredménye. A koalíció francia nyelvű oldalán liberális, szocialista és centrista pártok, a flamand oldalon pedig zöld, szociáldemokrata és kereszténydemokrata erők vesznek részt. A tárgyalások egyik központi kérdése a költségvetési egyensúly helyreállítása volt, különösen a régió pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében.







