KÜLFÖLD
Első lépésként a sziget "megvásárlása" merült fel, ugyanakkor a katonai úton történő megszerzést sem zárták ki.
A Fehér Ház kedden közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök bármi áron meg kívánja szerezni Grönland szigetét, ami jelenleg Dánia fennhatósága alá tartozik - jelentette a Wall Street Journal amerikai napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint Washington elsősorban a sziget "megvásárlásán" gondolkodik, de végső esetben a katonai erő alkalmazását sem tartja kizártnak.
Grönland megszerzésének ötlete nem új a Trump-kormányzat részéről. Donald Trump hivatalba lépése óta többször is utalt arra, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági megfontolásokból igényt tart a szigetre. Ennek oka, hogy Grönland az észak-atlanti és sarkköri térség egyik kulcspontja: a sziget területének jelentős része az Északi-sarkkörön belül fekszik, és a térség a nagyhatalmi versengés, valamint a sarkvidéki útvonalak miatt stratégiai jelentőségű.
A Fehér Ház keddi közlése szerint Grönland megszerzését az Egyesült Államok továbbra is kiemelt nemzeti érdeknek tekinti, és jelezte azt is, hogy szükség esetén a fegyveres erők alkalmazása is az elnök rendelkezésére álló lehetőségek közé tartozik.
Kormányzati forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal azt állítja, a Trump-adminisztráció több forgatókönyvet is mérlegel a céljai elérése érdekében. A diplomáciai tárgyalásoktól és egy esetleges „vásárlási” megoldástól kezdve egészen egy, a Csendes-óceáni térségben ismert Compact of Free Association (COFA) típusú társulási konstrukcióig, miközben a katonai opciót úgy említik, mint elvileg rendelkezésre álló eszközt. A külpolitikai vezetés részéről ugyanakkor olyan üzenetek is megjelentek, amelyek szerint a cél nem egy azonnali katonai lépés, hanem valamilyen tárgyalásos út lenne.
Az amerikai bejelentést széles körű nemzetközi bírálat és aggodalom fogadta, különösen Európában. A dán kormány határozottan visszautasította az amerikai felvetést, hangsúlyozva, hogy Grönland a dán királyság része, autonóm terület, és „nem eladó”, illetve szuverenitása nem képezheti tárgyát külső nyomásgyakorlásnak.
A részben szuverén grönlandi politikai vezetés szintén egyértelműen elutasítóan reagált, az önrendelkezéshez való jogot hangsúlyozva. Az elmúlt hónapokban egyébként Grönland többször is leszögezte, hogy nem akar az Egyesült Államokhoz tartozni.
Több európai állam és uniós tisztségviselő aggasztónak nevezte a katonai opció emlegetését, amely szerintük ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel és feszültséget kelthet a szövetségi rendszeren belül. Mette Frederiksen dán kormányfő szerint a NATO végét jelenti, ha Amerika megtámadja Grönlandot.
Összességében a jelenlegi helyzetben az látszik, hogy az Egyesült Államok részéről a Grönland „megszerzésének” ügye ismét a nyilvános napirendre került, a Fehér Ház pedig tudatosan tágra nyitotta a lehetséges eszközök körét legalábbis kommunikációs szinten. Ezzel szemben Dánia, Grönland és több európai partner egyértelműen elutasító álláspontot képvisel, és a hangsúly a szuverenitás, az önrendelkezés és a szövetségi kötelezettségek tiszteletben tartásán van. A következő hetekben várhatóan az dönti el, hogy a vita milyen pályára kerül, mennyiben marad retorikai eszkaláció, illetve indul-e bármilyen formális diplomáciai kezdeményezés a nyilatkozatok mögött.
Ripost hírek
