KÜLFÖLD
„Én voltam az utolsó ember a csernobili irányítóteremben, és soha nem fogom túltenni magam azon, amit láttam”
A világ egyik legpusztítóbb nukleáris balesete felfoghatatlan módon semmisített meg egy várost. Olekszij Breusz órákkal az 1986-os csernobili katasztrófa után lépett be az irányítóterembe, és látta, ahogy kollégái a sugárzás következtében meghalnak.
Olekszij Breusz 1982-ben kezdett dolgozni a létesítményben, és ő volt az utolsó ember, aki az irányítóteremben tartózkodott, miután a 4-es reaktor meghibásodott egy biztonsági ellenőrzés során. A csernobili katasztrófa generációkon keresztül sokkolta az ukrán lakosságot.
A csernobili katasztrófa szemtanúja őszintén beszélt az ott látott borzalmakról
Olekszij Breusz a BBC-nek elárulta, hogy a „Csernobil” című sorozat nem túlozta el a robbanás emberi testre gyakorolt pusztító, gyors és látványos hatását.
Úgy nézett ki, mintha tömegsírt látnék. Biztos voltam benne, hogy az egész éjszakai műszak odaveszett. A robbanás pillanatában Pripyatban voltam, a lakásomban. Aludtam, semmit nem hallottam, semmit nem láttam. Reggel munkába kellett mennem, és így is tettem. Semmit sem tudtam a katasztrófáról, felszálltam a buszra, és elmentem dolgozni
- idézte fel utazását a munkahelyére azon a végzetes napon Olekszij.
„Ahogy közeledtem az erőműhöz, a buszból láttam, hogy a blokk megsemmisült. [...] Nem értettem, miért engem és más munkásokat hoztak oda. De kiderült, hogy még rengeteg munka vár ránk” - tette hozzá Olekszij.
Olekszij azonnal beszélgetett Olekszandr Akimov műszakvezetővel és Leonid Toptunov technikussal a robbanás közvetlen következményei után.
„Nem néztek ki jól, finoman szólva sem. Nyilvánvaló volt, hogy rosszul érzik magukat. Nagyon sápadtak voltak. Toptunov szó szerint fehér lett” Tragikusan, mindketten néhány héten belül elhunytak akut sugárbetegségben (ARS).
Láttam más kollégákat is, akik azon az éjszakán dolgoztak. A bőrük élénkvörös volt. Később a moszkvai kórházban haltak meg. A sugárzásnak való kitettségről, a vörös bőrről, a sugárégésekről és a gőzégésekről sokan beszéltek, de soha nem mutatták így
- folytatta Olekszij.
Saját tapasztalata szerint a nap végére úgy nézett ki, mintha napozott volna, a ruhával nem fedett testrészek, például a kezek, az arc és a nyak, pirosak voltak. A robbanás következtében a szovjet jelentések szerint 29 erőművi dolgozó és tűzoltó vesztette életét ARS-ben.
Visszatekintve a katasztrofális napra, Olekszij elismerte, hogy minden kármentő próbálkozás már a kezdetektől reménytelennek tűnt. Az erőmű igazgatóját, Viktor Bryukhanovot, a főmérnököt, Nikolaj Fomint és a helyettes főmérnököt, Anatolij Dyatlovot 10 éves munkatáborra ítélték szerepük miatt a katasztrófában - számolt be róla a Daily Star.
Ripost hírek
