Berlin, Róma és Prága biztosan nem küld katonákat Ukrajnába

Az Ukrajna jövőbeli rendezését célzó párizsi csúcstalálkozó után Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Andrej Babiš cseh kormányfő egységesen bejelentették, hogy a háború lezárása után az országaik nem vezényelnek katonai egységeket Ukrajnába - jelentette a Reuters nemzetközi hírügynökség.

A hétfőn kezdődött és kedden zárult párizsi csúcs egy több európai és atlanti ország részvételével tartott egyeztetés volt, amelynek középpontjában Ukrajna háború utáni biztonsági garanciái álltak. A több mint 30 vezető részvételével zajlott eseményen azt vitatták meg, milyen politikai, katonai és jogi eszközökkel lehetne megelőzni egy újabb orosz támadást egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után.

A csúcs után Németország, Olaszország és Csehország jelezték: nem terveznek csapatokat küldeni Ukrajnába. Berlin, Róma és Prága hangsúlyozta: továbbra is elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és biztonsága mellett, ám ezt elsősorban fegyverszállításokkal, kiképzéssel, logisztikai támogatással, illetve diplomáciai eszközökkel kívánják biztosítani, nem pedig saját csapatok telepítésével.

Szakértők szerint a német kormány álláspontját belpolitikai és jogi megfontolások is alakították. Németországban a katonai külföldi szerepvállalás erős parlamenti és társadalmi kontroll alatt áll, és a döntéshozók következetesen igyekeznek elkerülni minden olyan lépést, amely egy közvetlen orosz–nyugati katonai konfrontáció kockázatát növelné.

Hasonló megfontolások jelentek meg az olasz kormány kommunikációjában is, amely egyértelművé tette: Olaszország nem tekinti reális opciónak olasz katonák ukrajnai állomásoztatását, még békefenntartó vagy biztonsági garanciákat nyújtó misszió keretében sem.

Csehország esetében a döntés részben abból a stratégiai megközelítésből fakadt, hogy az ország a katonai segítséget inkább indirekt formában, például lőszer- és hadianyag-ellátással, valamint nemzetközi koordinációval tartja hatékonynak.

A német, olasz, és cseh állásponttal szemben Franciaország és az Egyesült Királyság nyitott arra a lehetőségre, hogy egy jövőbeli megállapodás után korlátozott, nem harcoló jellegű katonai erőket telepítsenek Ukrajnába. London és Párizs elképzelése szerint a nyugati katonák nem klasszikus békefenntartók lennének, hanem logisztikai, kiképzési vagy megfigyelői feladatokat látnának el, és politikai értelemben is biztonsági garanciát jelentenének Kijev számára.

A párizsi csúcs másik váratlan fordulata az volt, hogy az Egyesült Államok nem írta alá a közös közleményt Ukrajna biztonsági garanciáit illetően. Steven Witkoff amerikai főtárgyalója ezt azzal indokolta, hogy "a megállapodás nem érte el az amerikai aláírás szintjét".

A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot.

Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a dokumentum megteremti a lehetőséget annak a jogi keretrendszernek a kidolgozásához, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit.

Németország nem küld katonákat Ukrajnába a háború befejezése után. Erről Friedrich Merz német kancellár beszélt a párizsi csúcstalálkozót követően – írja a Strana a német Bild című napilapra hivatkozva. Merz hozzátette: a német kormány az Ukrajnának nyújtott támogatás jellegéről és mértékéről a tűzszünet megkezdése után hoz döntést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is hozzájárul a támogatáshoz – politikai, pénzügyi és katonai értelemben egyaránt.

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni szintén megszólalt a párizsi találkozót követően, és kijelentette: továbbra is határozottan ellenzi olasz katonák Ukrajnába küldését. Ugyanakkor elmondta, hogy Olaszország támogat más, Ukrajna biztonságát garantáló megoldásokat.

Hasonló állásponton van Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke is, aki szintén a csúcstalálkozó után közölte, hogy Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, és saját forrásból lőszert sem fog szállítani Kijevnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden Ukrajna, Franciaország és az Egyesült Királyság tegnap szándéknyilatkozatot írt alá egy multinacionális haderő Ukrajnában történő telepítéséről a háború lezárását követően. Ugyanakkor a Politico értesülései szerint az Egyesült Államok nem csatlakozott az európai országok Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához.

Csehország nem állítja le a lőszerbeszerzést Ukrajna számára, továbbra is összehangolja a kezdeményezést, de pénzt erre a célra már nem ad – közölte Andrej Babis cseh miniszterelnök a X közösségi hálózaton kedden késő este, miután Párizsban részt vett az úgynevezett tettrekészek koalíciójának tanácskozásán.

A kormányfő azt írta: ebben az ügyben egyetértés van a kormánykoalíció három pártja között.

Csehország két éve jelentette be, hogy nemzetközi kezdeményezést indít nagy kaliberű lőszer beszerzésére az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna számára. A kezdeményezés jövője a cseh nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésének napirendjén is szerepel.

„Bár a nemzetbiztonsági tanács ülése, amelyen újabb részleteket tudok meg a lőszerbeszerzési kezdeményezésről még előttünk van, az eddigi tárgyalások alapján és a koalíciós partnerekkel egyetértésben úgy döntöttem, hogy a lőszerbeszerzési kezdeményezést nem fogjuk leállítani”

– mondta Andrej Babis cseh újságíróknak.

„A projekt folytatódni fog és Csehország a koordinátor szerepét fogja betölteni. A cseh polgárok pénze a kezdeményezésre azonban nem fog menni” – szögezte le a kormányfő.

A cseh kormányhivatal által később kiadott közleményben Andrej Babis úgy fogalmazott, hogy a lőszerbeszerzési kezdeményezésnek átláthatónak és korrupciómentesnek kell lennie. A cseh kormány az állami költségvetésből nem ad pénzt a kezdeményezésre, azt a részt vevő országoknak kell bebiztosítaniuk – tette hozzá.

Andrej Babis szerint a tettrekészek koalíciójának keddi párizsi tárgyalása fontos volt, az ott elfogadott közös nyilatkozat néhány pontja azonban Prága számára elfogadhatatlan. Csehország például soha nem küld katonákat Ukrajnába. „Úgy tudom, hogy ezt egyebek között például Olaszország, Lengyelország vagy Lettország sem tervezi” – jegyezte meg a cseh politikus.

A lőszerbeszerzési kezdeményezésben Csehország elsősorban Hollandiával és Dániával működik együtt. Tavaly ennek köszönhetően több mint 1,8 millió darab nagy kaliberű lőszert kapott Ukrajna, a kezdeményezés egész fennállása alatt pedig több mint négymilliót – írta a CTK hírügynökség.

Közösségi oldalán jelentkezett bejegyzéssel szerda reggel Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben az elmúlt időszak geopolitikai eseményeire reagált.

A kormányfő posztja elején kitért az ukrajnai háborúra, a venezuelai krízisre, továbbá a Grönland, Tajvan és Irán körül kialakult helyzetre. Mint megjegyezte: „Így indult 2026. A világ átalakulása itt van a nyakunkon.”

Orbán Viktor arról is írt, hogy a szerdán esedékes kormányülés legfontosabb kérdése, hogy Magyarországot hogyan lehet a békés és stabil fejlődés útján tartani ebben a szerinte minden korábbinál veszélyesebb korszakban.

„Azon az úton, ahol van 14. havi nyugdíj, ahol bővülnek a családtámogatások és a családi adókedvezmények, és ahol minden magyar fiatalt hozzásegítünk az első saját otthonához. Ez a mi utunk. Ez a béke útja. Szavak helyett tettekkel”

– fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor úgy látja, ezzel szemben van az a brüsszeli út, „amelynek része a háborús terv, az Ukrajnának adott és ott módszeresen szétlopott uniós milliárdok, migrációs paktummal.”

„Meg persze az új magyar szatellit párttal, akik mindent megszavaznak, amit Herr Weber kíván. Ez a háború és a vesztesek útja. Kerüljük el messziről!” – zárta bejegyzését a miniszterelnök.