The Telegraph: szembe kell nézni az orosz győzelemmel

Egy erős hangvételű, a nyugat-európai országok Ukrajnával kapcsolatos politikáját kritizáló véleménycikk jelent meg a The Telegraph brit napilapban. A cikk szerzője szerint Ukrajna támogatói csak szavak szintjén segítik az országot, ám a retorikai kiállás mögött nincsenek meg azok a valódi tettek, melyek lehetővé tennék Kijev számára a győzelmet. Ez a magatartással pedig hosszabb távon többet árt, mint használ a megtámadott országnak.

A véleménycikk szerint Európa folyamatosan olyan ígéretekkel él, amelyekhez nem társulnak kellő volumenű katonai szállítmányok, pénzügyi támogatások vagy ipari kapacitásbővítések. Bár a tagállamok rendszeresen hangsúlyozzák elkötelezettségüket, a tényleges döntések és a támogatás üteme elmarad attól, amit a fronthelyzet indokolna. A szerző rámutat: miközben az európai politikusok a nyilvánosság előtt a kitartásról és az összefogásról beszélnek, a háttérben egyre erősebben jelen vannak azok a megfontolások, amelyek a konfliktus kimenetelének korlátozott befolyásolhatóságáról, illetve a hosszú háború fenntarthatatlan költségeiről szólnak.

A cikk értelmezése szerint Európa paradox helyzetbe került. Egyrészt politikailag nem engedheti meg magának, hogy visszalépjen vagy nyíltan megkérdőjelezze Ukrajna győzelmi esélyeit. Másrészt azonban a gazdasági terhek, a biztonságpolitikai kockázatok és a védelmi ipar jelenlegi állapota miatt nem képes olyan szintű támogatást nyújtani, amely valóban megváltoztatná a háború menetét. A szerző szerint ebből fakad az a problémás kettősség, amelyet a cikk „Európa árulásaként” értelmez: a hangzatos kijelentések és a tényleges kapacitások éles ellentéte.

A véleménycikk kitér arra is, hogy a kontinens országai – különösen a nagyobb gazdaságok – nem készültek fel egy ilyen léptékű, elhúzódó konfliktusra. Az elmúlt évtizedekben visszafogott katonai költések, leszerelt kapacitások és lassú ipari reakciók jellemezték őket. Ennek következménye, hogy még ha politikai szándék lenne is, az európai védelmi ipar jelenleg nem képes a szükséges mennyiségek és eszközök előállítására időben. A szerző szerint emiatt az európai vezetők jóval nagyobb áldozatot várnak Ukrajnától, mint amennyit maguk hajlandók vállalni.

A cikk arról is ír, hogy miközben a háború kezdetén példátlan volt az európai összefogás, mára kirajzolódtak az eltérő stratégiai célok és nemzeti érdekek. Egyes országok a konfliktus gyors lezárását sürgetik, akár kompromisszumok árán is, mások továbbra is a teljes orosz visszavonulást hangoztatják. A szerző szerint ez az egység megrendülését jelzi, és tovább erősíti azt a benyomást, hogy Európa képtelen hosszú távon koherens stratégiát fenntartani.

A Telegraph véleménycikke végül arra figyelmeztet, hogy Ukrajna számára a legnagyobb veszély nem csupán a fronthelyzet alakulása, hanem az, ha a nyugati támogatók ígéretei nem bizonyulnak fenntarthatónak. A szerző értelmezése szerint az ukrán vezetés éppen azért nem tud reális döntéseket hozni a háború jövőjéről, mert Európa olyan ígéreteket kínál, amelyekre valójában nem tud tartósan támaszkodni. Ennek következtében a „győzelembe vetett hit” nem motiváló erő, hanem félrevezető tényező lehet, amely mesterségesen elnyújtja a konfliktust, és végső soron súlyos árat fizettet Ukrajnával.

Több mint 400 ezer katonát szerződtettek idén az orosz fegyveres erők, további több mint 34 ezer ember pedig önkéntes alakulatokba vonult be – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy szerdai moszkvai tanácskozáson.

„Bizonyossággal megállapítható, hogy a legfőbb parancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által a jelenlegi időszakra, az idei évre kitűzött célok gyakorlatilag megvalósultak” – jelentette ki Medvegyev.

A volt elnök és kormányfő idén januárban az RBK című lap visszaemlékezése szerint mintegy 450 ezer főben nevezte meg a 2024-ben szerződtetett katonák számát, és további 40 ezerben az önkéntes alakulatokhoz csatlakozókét.

A besorozott katonákat az orosz védelmi minisztérium szerint nem vezénylik a „különleges hadművelet” övezetébe.

A szerdai hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül kettőn előre tudtak törni, folytatták az Oszkil folyó bal partján és a Mirnohrad városban (orosz nevén: Dimitrov) körülzárt ukrán csapatok megsemmisítését, valamint a közeli Hrisine és Szvitle település „megtisztítását”, és csaknem 1200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy hadiüzemet, valamint az ukrán energetikai és üzemanyag-infrastruktúra több, az ukrán hadsereget kiszolgáló létesítményét, üzemanyag-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, 11 páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12-es sorozatvetőt, egy amerikai M777-es 155 milliméteres vontatott tarackot, továbbá 102 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben három egészségügyi dolgozó életét vesztette, kettő pedig megsebesült a járási kórházat ért csapás következtében.

Az ukrajnai kisebbségek jogai és a vallásszabadsága biztosításának szükségességéről szólt az amerikai elnöki különmegbízott által Moszkvában ismertetett javaslatok egy része – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamenti felsőház szerdai „kormányzati óráján”.

„Azokban a javaslatokban – remélem, nem árulok el nagy titkot -, amelyeket Steven Witkoff magával hozott, és amelyeket részletesen megvitattak az Oroszországi Föderáció elnökével, kifejezetten szerepel, hogy Ukrajnában – vagyis ott, ami Ukrajnából megmarad – biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait és a vallásszabadságot, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal” – mondta a tárcavezető.

Lavrov szerint az amerikai béketerv módosításai egyelőre titkosak, de „az emberi jogok ügyében nem lehet titkolózni”.

„Nos, az amerikai félnek az említett, Ukrajnának az emberi jogokra és vallásszabadságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásának biztosítására vonatkozó javaslatait európai értelmezés szerint átdolgozták”

– tette hozzá a külügyminiszter.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, a nyugati vezetők közül Donald Trump amerikai elnök az egyedüli, aki „rögtön azt követően, hogy januárban a Fehér Házba költözött, megértést tanúsított azon okok iránt, amelyek az ukrajnai háborút elkerülhetetlenné tették”. Elmondta, hogy Moszkva és Washington megállapodásra jutott az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló munka folytatásáról.

„Miután egész politikai tőkéjüket az Oroszország ellen ukrán polgárok kezével és testével vívott háborúba fektették, reménytelen politikai vakságukban azzal áltatják magukat, hogy valamilyen módon legyőzhetik országunkat. Ahogyan az elnök (Vlagyimir Putyin) hangsúlyozta, nem áll szándékunkban háborúzni Európával, még gondolatunk sincs ilyen” – fogalmazott.

Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Moszkva minden ellenséges lépésre válaszolni fog, beleértve az európai katonai kontingensek Ukrajnában való vezénylését és az orosz eszközök kisajátítását.

„Európa igyekszik minden lehetséges módon arra felbujtani az úgynevezett ukrán vezetőt és rezsimjének tagjait, hogy az utolsó ukránig folytassák a harcot. Jelenleg ezt az ideológiai töltetet pénzügyi megfontolások befolyásolják, mert azon kívül, hogy kirabolják Oroszországot és nemzetközi és kereskedelmi jogot megsértve elvegyék az arany- és devizatartalékainkat, nincs más finanszírozási forrásuk” – mondta Szergej Lavrov.

Az RBK című lap emlékeztetett rá, hogy az orosz hatóságok többször is felhívták a figyelmet az orosz nyelv ukrajnai diszkriminálására. Az orosz külügyminisztérium az ukrán nyelv kivételes jogairól szóló törvényt „kényszerű ukránizálásnak” nevezte. Emellett 2025 decemberének elején az ukrán parlament az oroszt megfosztotta védett nyelvi státusától Ukrajnában.