Parlamenti vizsgálat indul Soros György ellen Bulgáriában

A bolgár parlament november 5-én határozatot fogadott el egy ideiglenes parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, amelynek feladata Soros György és fia, Alexander Soros, valamint az általuk támogatott alapítványok és szervezetek politikai befolyásának kivizsgálása - jelentette a Balkan Insight angol nyelvű hírportál.

A vizsgálóbizottság felállítását a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) nevű párt javasolta, a tervezetet pedig több jobboldali és nacionalista frakció is támogatta. A kezdeményezők azzal indokolták a lépést, hogy a külföldi finanszírozású civil szervezetek és alapítványok „átláthatatlan módon gyakorolhatnak befolyást a nemzeti politikára”, és szükség van annak feltárására, milyen mértékben érintette ez a folyamat a bolgár intézményrendszert.

A szerdán felállított, 17 tagból álló testület három hónapos mandátummal jött létre, és feladata, hogy „feltárja a Soros György és Alexander Soros, valamint az általuk finanszírozott szervezetek és személyek Bulgáriában kifejtett tevékenységének körülményeit, okait és hatásait”. A határozat szövege szerint a bizottság vizsgálhatja a Soros-hálózathoz köthető alapítványok, civil szervezetek, oktatási intézmények, médiafelületek és politikai szereplők közötti kapcsolatrendszert, különös tekintettel arra, hogy e tevékenységek befolyásolták-e a bolgár politikai folyamatokat, igazságszolgáltatást, illetve az állami döntéshozatalt.

A tervek szerint a bizottság február elején tesz majd jelentést, amelyben összegzik a feltárt információkat és javaslatokat tehetnek a jogalkotás vagy a kormányzati szabályozás módosítására. Egyelőre nem világos, hogy a testület milyen eszközökkel dolgozik majd, illetve rendelkezik-e jogi felhatalmazással a civil szervezetek pénzügyeinek részletes vizsgálatára.

Ahogy arra számítani lehetett, a vizsgálóbizottság létrehozása komoly felháborodást váltott ki a magukat liberálisnak mondó jogvédők körében. A bolgár Helsinki Bizottság (BHC) szerint a vizsgálat „a Soroshoz kötődő összeesküvés-elméletekre épít”, és a civil társadalom elleni politikai eszközként értelmezhető. A szervezet úgy fogalmazott, a célponttá tett civil szervezetek túlnyomó többsége olyan ügyekben tevékenykedik, mint a korrupció elleni fellépés, az emberi jogok védelme és a demokratikus intézmények megerősítése.

A kezdeményezés támogatói azonban azzal indokolták a lépést, hogy a külföldi finanszírozású civil szervezetek és alapítványok „átláthatatlan módon gyakorolnak befolyást a nemzeti politikára”, és szükség van annak feltárására, milyen mértékben érintette ez a folyamat a bolgár intézményrendszert. A bizottság szerint a vizsgálat célja „nem az üldözés, hanem a transzparencia növelése” és a külföldi pénzek áramlásának átláthatóvá tétele.