Németország embert küld a Holdra

Dorothee Bär német kutatási miniszter és az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője csütörtök közösen bejelentette, hogy egy német űrhajós is részt vesz majd a NASA 2027-ben tervezett Holdra szállásában, azaz az Artemis-misszióban - jelentette a Bild német napilap online kiadása.

A Bild beszámolója szerint az ESA és a NASA között már informális megállapodás született arról, hogy a Holdra induló amerikai misszióban egy német állampolgár is lesz. Hogy pontosan kicsoda, azt nem tudni, de szakértők szerint erre a feladatra Alexander Gerst veterán német űrhajós lenne a legalkalmasabb. A konkrét személy kiválasztása hosszú folyamat eredménye lesz, amelyben technikai, pénzügyi és politikai szempontok egyaránt szerepet játszanak majd.

A tervezett Holdra szállás kereteit az Artemis-program adja, amit a NASA vezet, de számos nemzetközi partner – köztük az ESA – is csatlakozott hozzá. A program célja nem csupán egy egyszeri holdraszállás, hanem egy tartós jelenlét megalapozása a Hold térségében, illetve felkészülés a későbbi, Mars felé vezető expedíciókra.

Az Artemis-program egyébként több lépcsőből áll. Az első emberes repülés, amely Hold körüli pályára juttatna űrhajósokat, de még nem jelentene leszállást, már előkészítés alatt áll. A tényleges felszíni küldetés ennél későbbre várható, becslések szerint 2027-re, ennek a pontos időpontja azonban nagyban függ a műszaki fejlesztések sikerétől.

Szakértők arra hívták fel a figyelmet a bejelentés kapcsán, hogy az Artemis-program egy nemzetközi együttműködés, melyből adódóan egyetlen ország sem hoz egyedül döntést arról, ki és mikor repülhet. A legénység végleges kijelölése várhatóan csak röviddel az indulás előtt történik meg, amikor már tisztázott minden technikai és szervezeti részlet.

Berlin számára történelmi jelentőségű lenne, ha egy német űrhajós eljutna a Holdra, hiszen az égitesten eddig kizárólag amerikai asztronauták jártak, összesen tizenketten, 1969 és 1972 között. Egy ilyen küldetés nemcsak Németországnak jelenteni nemzeti presztízs, hanem azt is jelezné, hogy Európa visszakerült a világűrkutatás élvonalába.