KÜLFÖLD
Agychippekkel ellátott "dróngalambokat" mutattak be Oroszországban
Létrehozva2025. 11. 27. 13:53
Frissítve2025. 11. 27. 14:34
A fejlesztők váltig állítják, hogy nem katonai felhasználásra szánják az eszközt.
Az orosz "Neiry" nevű neurotechnológiai vállalat olyan agyi implantátummal ellátott galambokat mutatott be, melyeket a cég állítása szerint "biodrónként" lehet alkalmazni megfigyelés céljából - jelentette a TASSZ orosz állami hírügynökség.
A moszkvai székhelyű vállalat közlése szerint sikerült kifejleszteniük egy olyan madarak agyba építhető apró eszközt, ami elektromos impulzusokat küld bizonyos idegpályákra. Ezek az impulzusok állítólag nem a közvetlen „gondolatirányítást” teszik lehetővé, hanem egyszerű ingerreakciókat váltanak ki, például arra ösztönzik az állított, hogy egy adott irányba forduljon. A rendszerhez egy kisméretű vezérlőegység is tartozik, amelyet a madár testére rögzítenek, és amely GPS-modult, akkumulátort, illetve egyes kisméretű kamerát is tartalmaz.
A fejlesztők szerint az agychippekkel ellátott galambokkal már tesztrepüléseket is végeztek Moszkvában, az eredmények pedig pozitív képet mutatnak. A madarak állítólag képesek voltak végigrepeülni egy előre meghatározott útvonalon, miközben felvételeket készítettek a földfelszínről.
„Nincs szükség a madarak kiképzésére: a műtét után bármely állat távolról irányíthatóvá válik. Jelenleg még csak galambokkal kísérletezünk, de elméletileg bármelyik madár hordozóállat lehet. (...) Cégünk most arra törekszik, hogy az agyi műtéten átesett galambok 100 százaléka túlélje a beavatkozást"
- fogalmazott sajtóközleményében a vállalat. A cég nyilatkozata szerint a technológiát elsősorban kritikus infrastruktúra ellenőrzésére, környezetvédelmi megfigyelésre vagy kereső-mentő műveletek támogatására szánják, nem pedig katonai felhasználásra.
A nyugati sajtó biztonsági kockázatot jelentő, katonai fejlesztésként mutatta be az agychippel ellátott galambokat. A brit Daily Mail hírportál szerint például ez egy olyan eszköz, amely természetes élőlénynek álcázva képes az adatgyűjtésre, így megkerüli a hagyományos drónokra vonatkozó jogi és technikai korlátokat. A lap úgy fogalmazott: míg a mechanikus repülő eszközök könnyen azonosíthatóak, egy madár jelenléte városi környezetben senkinek sem tűnik fel, így a potenciális megfigyelés és adatgyűjtés jóval nehezebben kontrollálható.
Az orosz fejlesztés egyébként beleillik abba a nemzetközi technológiai fejlődésbe, amelyben a biológia és az informatika területét igyekszik összekapcsolni. Az agy-gép interfészek kutatása világszerte zajlik, elsősorban gyógyászati célokra, például bénulás vagy neurológiai betegségek kezelésére. Ilyen kutatásokkal foglalkozik mások mellett az Elon Musk tulajdonában lévő NeurLink nevű vállalat is.
Ripost hírek
