Salah Abdeslam, a 2015-ös párizsi terrortámadás elkövetője "beszélgetne" az áldozataival

Salah Abdeslam - a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások egyik elkövetője - kérvényezte, hogy négyszemközt találkozhasson az áldozataival annak érdekében, hogy elmagyarázza nekik, miért mészárolt le a társaival több mint száz ártatlan civilt - jelentette a Le Parisien francia napilap online kiadása.

Abdeslam az egyetlen túlélő tagja annak a dzsihadista csoportnak, amely 10 évvel ezelőtt a párizsi Bataclan színházban, a Stade de France közelében és a párizsi kávézókban elkövetett merényletekért felelt. Abdeslamot 2022-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül – ez a legszigorúbb ítélet, amelyet a francia jogrendszer ismer. A marokkói származású terrorista most azzal került a figyelem középpontjába, hogy jelezte: részt venne egy "helyreállító igazságszolgáltatási folyamatban", amely párbeszédet teremthet közte és az áldozatok között.

Abdeslam ügyvédje szerint a védence „meg akarja nyitni az ajtót” az áldozatok felé, és lehetőséget adna arra, hogy azok, akik szeretnék, kérdéseket tegyenek fel neki, magyarázatot kérjenek tőle, vagy egyszerűen csak elmondják, hogyan változtatta meg életüket a támadás. A kezdeményezés a francia „justice restaurative” – magyarul helyreállító igazságszolgáltatás – keretei között valósulhatna meg. Ez a jogintézmény 2014 óta része a francia büntetőjognak, és célja, hogy lehetőséget adjon az elkövető, az áldozat és a társadalom képviselői közötti párbeszédre, a felelősség és a bűncselekmény következményeinek tudatosítására.

A helyreállító igazságszolgáltatás célja, hogy kiegészítse az elítélt büntetését. A folyamat önkéntes: mind az elkövetőnek, mind az áldozatnak bele kell egyeznie a részvételbe. Képzett mediátorok vezetik, és szigorú etikai szabályok biztosítják, hogy a találkozás ne váljon újabb traumatikus élménnyé. A módszer célja nem a megbocsátás kikényszerítése, hanem annak elősegítése, hogy az áldozat választ kaphasson a kérdéseire, az elkövető pedig emberi szinten is szembesüljön tette következményeivel.

Abdeslam bejelentését vegyesen fogadta a francia közvélemény. Egyes áldozatok és civil szervezetek elutasították a kezdeményezést, mondván, hogy a férfi korábban ellentmondásos nyilatkozatokat tett: hol megbánást tanúsított, hol hősi pózban tagadta a felelősségét. Sokan úgy érzik, hogy egy ilyen gesztus inkább kommunikációs manőver, mint valódi lelkiismereti megnyilvánulás. Mások viszont – köztük néhány pszichológus és áldozatsegítő szakember – támogatják a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás nem az elkövetőről szól, hanem az áldozat választási jogáról.

Elszabadult a pokol Párizsban

A géppisztolyos, robbanóöves terroristák 2015. november 13-án este Párizs különböző pontjain ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. Három különálló robbantás és hat lövöldözés történt, köztük a Stade de France stadionnál elkövetett bombamerénylet.

A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek, ami órákig tartott. Nyolc támadót megöltek a rendőrök.

A terrortámadásokban 120 ártatlan embert öltek meg, a legtöbbet, nyolcvankilencet a Bataclan színházban. Ezen kívül több mint kétszázan sérültek meg a támadások során, közülük nyolcvanan súlyosan.

Brüsszel is lángba borult

Belgiumban 2016-ban a terrorszervezet összehangolt merényletsorozatot hajtott végre, amelyben 32-en vesztették életüket, és több százan sérültek meg. 2016. március 22-én, nem sokkal reggel nyolc után öngyilkos merénylők két bombát robbantottak a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér várójában. Az Iszlám Állam dzsihadistái fél órával később egy harmadik bombát robbantottak – ezúttal már a belvárosban, a Maalbeek metróállomásnál. A terroristák egy részét Abdeslam szállította Nyugat-Európába.

Abdeslam, az ISIS szállítója

Uniós állampolgárként a schengeni határok között szabadon mozgó Abdeslam háromszor járt Magyarországon.

Először 2015. augusztus 30-án Kiskőrösről a marokkói Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot vitte magával Belgiumba. Hadfi a Stade de France-nál követett el öngyilkos merényletet, Akrouh a párizsi kávézóknál tartott lövöldözésekben vett részt, majd 2015. november 18-án egy rendőri rajtaütés során felrobbantotta magát. Ők ketten a migránsútvonalon, Kelebiánál érkeztek Magyarországra, majd Salah Abdeslam bérelt autóval vitte őket Belgiumba.

Az egyik férfi, az algériai Mohamed Belkaid rendőrökkel folytatott tűzpárbajban vesztette életét Brüsszelben. A másik férfi, Najim Laachraoui később a brüsszeli Zavantem repülőtéren követett el öngyilkos merényletet.

Abdeslam harmadszorra, 2015. szeptember 17-én érkezett hazánkba, ekkor vitte magával a három bataclani merénylőt, Samy Amimourt, Omar Mostefait és Mohamed Aggadot. Ők is halottak.