KÜLFÖLD
A Bizottság elnöke nem tanult a Pfizer-botrányból.
Újabb SMS-botrányba került Ursula von der Leyen, miután kiderült, hogy a telefonja automatikusan törölte azokat üzeneteket, melyeket a Dél-Amerikával tervezett szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán küldött és fogadott - jelentette a Politico.
A most kirobbant botrány előzménye egy 2024 elején történt eset, amikor Emmanuel Macron francia elnök a Mercosur–EU szabadkereskedelmi megállapodásról küldött üzeneteket von der Leyennek. Az üzenetek azonban nem maradtak fenn, így nem világos, azok pontosan mit tartalmaztak, és milyen döntéshozatali folyamatot befolyásoltak.
Mint később kiderült, a fontos üzenetek azért tűntek el, mert von der Leyen a Signal üzenetküldő alkalmazásban egy olyan beállítást használ, aminek következtében az üzenetek automatikusan törlődnek egy meghatározott idő után. A Bizottság szóvivője azzal magyarázta ezt a funkciót, hogy így kerülik el Ursula von der Leyen telefon-tárhelyének megtelését.
Az Európai Ombudsman vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy az üzenetek automatikus törlése sértette-e az uniós átláthatósági és iratmegőrzési szabályokat. Az ombudsmani hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy minden olyan dokumentumot – beleértve az elektronikus üzeneteket is –, amely jogi, politikai vagy adminisztratív következményekkel járhat, kötelesség lenne megőrizni.
Az újabb SMS-botrányban az ombudsman vizsgálata jelenleg is folyamatban van. A testület azt próbálja megállapítani, hogy a Macron által küldött üzenetek részei volt-e egy hivatalos döntéshozatali folyamatnak, és így az archívumba kellett volna-e kerülniük. Ha igen, az automatikus törlés sértheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát, amelyet uniós szinten is rögzítenek.
A jelenlegi botrány azért is érzékeny, mert felidézi a néhány évvel ezelőtti úgynevezett „Pfizergate” ügyet. Akkor von der Leyen és a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója közötti SMS-váltások körül alakult ki vita, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság nem tudja bemutatni a vakcinabeszerzések kapcsán folytatott üzeneteket. A hiányzó dokumentumok miatt eljárás is indult, és az Európai Unió Bírósága idén úgy döntött, hogy a közérdekű SMS-ek tartalmát hozzáférhetővé kell tenni. Ez a döntés erősíti azt a jogi érvelést, hogy a mostani, Macronnal folytatott kommunikáció is közérdekű iratnak minősülhetett volna.
Az Európai Bizottság a nyáron nem fellebbezett a Pfizer-gate ügyében született bírósági ítélet ellen a törvényes határidőig, így a határozat most már biztosan érvényben marad.
A fellebbezés hiányában biztossá vált, hogy az EU Törvényszékének májusi ítélete érvényben marad.
A bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzeneteknél milyen bizalmas információk indokolták azt, hogy ne hozhassák nyilvánosságra ezeket. Az ügy előzményeként újságírók azt követően kérték az üzenetek megtekintését, hogy a New York Times 2021-es, Von der Leyennel készített interjújából kiderült, hogy a Pfizer és az EU között létrejött, több milliárd eurós vakcinaüzletet megelőzően SMS-eket váltott Bourlával.
Július elején Von der Leyen az Európai Parlamentben bizalmatlansági szavazással szembesült részben emiatt az ügy miatt. Bár a Bizottság elnöke simán túlélte a szavazást, az akkori vita volt az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt kellett megvédenie önmagát az ügy miatt. Strasbourgban azt mondta a törvényhozóknak, hogy az ellene felhozott vádak egy része „egyszerűen hazugság” (anélkül, hogy konkretizálta volna, melyek lennének ezek a vádak).
Most mindenesetre az Európai Unió Bíróságának ítéletében megfogalmazott tényeknél vélhetően nem látták úgy, hogy érdemes lenne megpróbálni cáfolni azokat.
Az, hogy Ursula von der Leyen felelősségének pontos meghatározása hiányzik a 2020-as és 2021-es koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos jogsértésekről szóló uniós bírósági ítéletből, „új lapot jelent az EU–NATO-megítélésében” – mondta korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Az Európai Unió luxembourgi bírósága kimondta, hogy az Európai Bizottság szabálytalanságokat követett el a 2020-as és 2021-es koronavírus-fertőzés elleni vakcinák beszerzése során, mivel lezárta a nyilvánosság hozzáférését a gyógyszerek árairól szóló információkhoz, valamint nem bizonyította, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség az ilyen beszerzések során.
„A bíróság és a nyomozás évek óta körbe-körbe jár, és az uniós korrupció és bürokrácia sötétjében bolyong. És most itt van Ursula biztos régóta várt bűnösségének beismerése. Úgy tűnik: van bírósági ítélet a bűnösségről, van bűnösnek talált tisztviselő, tehát büntetésnek is kell lennie. De nem.” – írta Zaharova távirati csatornáján.
Hozzátette, hogy az uniós bíróság ezen döntése nem határozza meg von der Leyen felelősségének mértékét, és nem von maga után sem fegyelmi, sem büntetőjogi intézkedéseket vele szemben.
„Ez természetesen egy új oldal az EU–NATO ferde ítélkezésében” – jegyezte meg Zaharova.
Kifejtette, hogy ez a bírósági ítélet csak alapot szolgáltathat az Európai Bizottság vezetője ellen súlyosabb vádakkal indított újabb pereknek.
„Az Oroszország elleni újabb törvénytelen szankciók helyett jobb lenne, ha a saját, most már a bíróság által is bizonyítottan bűnözőjükkel szemben alkalmaznák a törvényt” – zárta Zaharova.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP
Elmarasztaló ítéletet hozott korábban Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban az Európai Unió Bírósága – számolt be róla a Welt német magazin.
A bíróság döntése szerint az Európai Bizottság nem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem bocsátotta rendelkezésre a sajtó által kért dokumentumokat, és semmisnek nyilvánította a bizottság elutasító határozatát.
Az ügy középpontjában egy 2021 tavaszán kötött, 1,8 milliárd adag Covid–19 vakcina szállításáról szóló megállapodás áll a bizottság és a Biontech/Pfizer között, amelynek értékét akkoriban 35 milliárd euróra becsülték. A The New York Times beszámolója szerint a szerződés megkötésében kulcsszerepet játszott Von der Leyen és Albert Bourla Pfizer-vezér személyes kapcsolata, beleértve SMS-váltásaikat is.
A lap újságírója és a The New York Times hozzáférést kért minden szöveges üzenethez, amelyet Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott. A bizottság azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal. Az újságíró és a lap ezt megtámadta az EU Bíróságán.
A bíróság ítéletében kiemelte, hogy az EU-s intézmények dokumentumainak általában hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánosság számára. A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizottságnak hiteles magyarázatot kell adnia arra, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.
Az ítélet fellebbezés hiányában ekkor lett jogerős.
Ripost hírek
