KÜLFÖLD
Bejött Stephen Hawking és Einstein évtizedes jóslata: aggódnunk kell?
A két tudós elméleteit sikerült megfigyelniük a szakértőknek. Albert Einsten 1915-ben alkotta meg a relativitás elméletet, melyet Stephen Hawking 1970-ben továbbfejlesztett.
Stephen Hawking és Albert Einsten évtizedek óta tartó tudományos elméletei nyertek bizonyítást, miután a kutatók egy fekete lyukak közötti ütközést minden eddiginél részletesebben figyeltek meg.
Stephen Hawking és Albert Einsten korábbi előrejelzéseit erősítették meg azzal, hogy idén januárban a csillagászok két fekete lyuk összeolvadását rögzítették. A kozmikus eseményt, amely a GW250114 nevet kapta, a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) két állomása érzékelte, amelyek Louisiana és Washington államban működnek. Az eszközök gravitációs hullámokat észleltek — apró rezdüléseket a téridő szövetében —, amelyek a két fekete lyuk összeütközéséből származtak - számolt be róla a CNN.
Albert Einstein már 1915-ben, a relativitáselmélet részeként megjósolta a gravitációs hullámok létezését, ám úgy vélte, a jelek annyira gyengék, hogy a földi technológia soha nem lesz képes érzékelni őket. 1971-ben Stephen Hawking brit fizikus továbbfejlesztette a gondolatot: szerinte, ha két fekete lyuk egyesül, az így létrejövő objektum felszíne legalább akkora kell legyen, mint az eredetieké együttvéve. A tudományos áttörés első jele 2015 szeptemberében érkezett, amikor a LIGO először rögzítette a gravitációs hullámokat. A felfedezés Nobel-díjat hozott a „fekete lyuk teleszkóp” megalkotóinak. Most, tíz évvel később, a kutatók újabb mérföldkőhöz érkeztek: minden eddiginél tisztábban sikerült megfigyelniük a fekete lyukak összeolvadását - írja az Unilad.
Maximiliano Isi, a Columbia Egyetem csillagászati adjunktusa és a New York-i Flatiron Intézet asztrofizikusa elmondta, hogy a két fekete lyuk tömege a Napénak 30–35-szöröse volt, és lassan forogtak.
A fekete lyukak körülbelül 1 milliárd fényévnyire voltak, szinte tökéletes körpályán keringtek egymás körül
— magyarázta, majd hozzátette:
„Az egyesülés után létrejött fekete lyuk tömege nagyjából 63 naptömegnek felelt meg, és másodpercenként száz fordulatot tett.”
A tudós szerint az új, nagyobb érzékenységű műszereknek köszönhetően sokkal tisztábban láthatóvá vált a folyamat, ahogy a két fekete lyuk közeledett egymáshoz, majd eggyé vált. Isi hangsúlyozta, hogy az eredmény új betekintést nyújt a tér és idő dinamikájába.
Igen, a fekete lyukak rendkívül titokzatosak és bonyolultak, ugyanakkor kulcsszerepük van a világegyetem fejlődésében. Matematikailag azonban úgy véljük, hogy mindössze két adattal teljesen leírhatók: a tömegükkel és a forgási sebességükkel.
- magyarázta a szakember.
A méretet a LIGO által mért „csengés” alapján határozták meg.
„Ha egy harangot megütünk kalapáccsal, rezegni kezd. A hangmagasság és a rezgés hossza elárulja, miből készült. Ugyanez történik a fekete lyukakkal is — ők gravitációs hullámokban csengenek” — fejtette ki, majd hozzátette:
Két komponensét is sikerült azonosítanunk ennek a rezgésnek, ami lehetővé tette annak igazolását, hogy a fekete lyuk valóban pusztán két jellemzővel, tömeggel és forgással írható le. Ez alapvető fontosságú a téridő működésének megértésében. Most először láttuk ennyire meggyőzően.
Ripost hírek
